Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Kubinyi András: A magyarországi orvos- és gyógyszerésztársadalom a Mohácsot megelőző évtizedekben

A MAGYARORSZÁGI ORVOSÉS GYÓGYSZERÉSZTÁRSADALOM A MOHÁCSOT MEGELŐZŐ ÉVTIZEDEKBEN* V alamely foglalkozás társadalmi megbecsülése nem kis mértékben attól is függ, hogy művelői tevékenységükkel milyen jövedelmet érnek el. Ez már a középkorban is így volt, ezért az egészségügyi pálya akkori gazdasági helyzetének vizsgálata társadalmi státusára is enged következtetni. Elsősorban a Mátyás halála utáni helyzettel foglalkozom, bár néhány korábbi adatot is kell idéznem. Korszakunkban az orvosok vagy valamelyik feudális úr szolgálatában álltak, annak háziorvosai voltak, vagy pedig városi szolgálatban működtek. A legtekintélyesebbek nyilván a királyi (és királynéi) orvosok lehettek. Fizetésük nagyságát ugyan nem ismerjük, de arra mégis következtethetünk. II. Ulászló Julius nevű udvari orvosa (valószínűleg Giulio de Miliő, aki Mátyás orvosa is volt

1

) pl. 1495-ben egy ízben 300 Ft-ot kapott a kincstárból.

2 Ez lehetett egy évi fizetése, de esetlegesen elmaradt járandósága is. Az 1494—95-ös királyi számadáskönyv még egyszer említi ,,

Julius Doctort", feltehetően az előbbi személyt. A királyi aulicusok posztójárandóságának kifizetésénél 7 Ft értékű egy vég nürnbergi posztót kap.

3 Ha azonosításuk helytálló, akkor ez az adat a királyi orvosok társadalmi megbecsülését mutatja. A királyi aulicus, udvarnok állása ugyanis nagy befolyást biztosíthatott, korszakunkban az arisztokráciába gyakorlatilag csak az aulában végzett szolgálat után lehetett bejutni, úgyhogy szépszámú tekintélyes nemest találunk az aulicusok között.

4 Hasonlóan bizonytalan adataink vannak a királynéi orvosok fizetésére is. Amikor Antal, ,medicus'-nak 1488-ban Beatrix királyné 121 dukátot utaltatott ki a körmöcbányai kamara bevételei terhére, feltehetően orvosi szolgálatait fizettette meg. A nem kerek összeg viszont arra utal, hogy fizetési hátralékról van szó.

5 Összehasonlításul szolgáljon Estei Hippolit esztergomi érsek személyzetének 1489. évi fizetése. Az orvos évi járandósága 200 Ft volt, igaz, ebből csupán 91 Ft 66 dénárt kapott meg. Azt is hozzátehetjük, hogy az érsek udvari személyzetében az övé volt a harmadik legmagasabb fizetés, csak az érsekség kormányzójának és a még gyermek érsek tanítójának járt több.

6 A királyi orvos bizonyára magasabb fizetést kapott — legalábbis papíron — mint az érseké, * Előadás formájában elhangzott „A természettudományok és a medicina a reneszánsz és a reformáció korában" c, a Magyar Tudományos Akadémián 1983. november 30-án megtartott ülésen. 1 Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I. k. Bp. 1966, 653—654. 2 Johann Christian v. Engel: Geschichte des ungrischen Reiches und seiner Nebenländer, I. k. Halle 1797, 161. 3 U.o. 124. 4 Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. Mályusz-emlékkönyv, Bp. 1984, 266. 5 Berzeviczy Albert: Aragóniái Beatrix magyar királyné életére vonatkozó oklevelek, (Monumenta Hungáriáé Historica I (39. k.) Bp. 1914, 259. 6 Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról, Bp. 1981, 234. KUBINYI ANDRÁS