Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Szmodits László: A Pray-kódex növényeinek gyógyszerészettörténeti elemzése

fölt vizével jó fecskendezni, így a nyak-csapot is helyreállítja."

30 Ma gyenge köhögéscsillapító, vese- és epekőoldó, vizclcthajtó. Caulis, Brassica oleracea, káposzta: régen köszvény ellen használták. Csapó József: „ttiellfájós embereknek és köhögősöknek igen hasznos ezen káposztát jól megfőzve enni. Vérfolyásban a magvait meg kell törni vízben s ezt a vizet inni. Veszelszki Antal: „ha levelét megtörik, timsóval, ecettel megkeverik, rühet, fekélyt orvosol. Fövenyeseknek, köszvényeseknek igen hasznos. Torok-rekedés ellen apró szőlővel megfőzve melegen hörpölni a levét hasznos. Vizeletet segíti, skorbutuszt, vérrothadást eloszlatja."

32 Nemcsak C-vitaminforrás, hanem gyomor- és béltisztító. Vérképződést elősegíti. Külsőleg fájdalmas sebek, égési sérülés ellen borogatásra használják. Clara, Sa/via sclarea, világos-, skarlátzsálya: Ezt a zsályafajt főúri kertekben dísznövényként termesztették először hazánkban. Melius Juhász Péter: „ha borban megfözed, iszod, gyomrot melegít, taknyot kiűz. Meddő asszonyoknak és akikből fejér vér jár ki, jó innya. .. Ha a levelét ecetben főzed, a torok alatt való széles dagadást, sült, ha e füvet mézes ecetben főzed, reákötöd, a fül melletti dagadást elront ja."'

u Csapó József: „agyvelőt tisztít e fű pora, aki tubák gyanánt él vele.. . Dagadt veres szemek meggyógyulnak e fű magvainak rózsavíz által kihúzott kocsány

'aval.,"

:M Ma is toroköblítő, gyulladásokra dagadásokra borogatószer. Cinamomum, Cinnamomum cassia, fahéj : mint külföldi fűszert a középkorban hazánkban is használták. Alkotórésze volt a már tárgyalt mellbaj elleni orvosságnak. Pápai-Páriz Ferenc^ az olaját fogfájás ellen ajánlja. Terhességi hányásban igen hasznos a fahéj vize. Enyhíti még a gyomorfájdalmat és a főtt víz fahéjjal pedig a kólikát csillapítja.

311 Emésztési zavarok, ideggyengeség esetén ma is hasznos. Costum, Cost us arabicus et spaciosus, keserűgyökér: Natter-Nád Miksa''" és Rapaics Rajmund

28 szerint azonos a Boldogasszony mentájával (Chrysanthemum balsamita). A Costus arab ill. ázsiai eredetű. Létezik édes (Canella alba) és keserű változata. Középkori magyar nevei: arábiai szagos gyökér (Costus speciosus, Dorstenius

39

), aran fonal (Costus, ein Wurtzel inn der Apotheken, De Herbis

10

). Benedek István

u szerint enyhe potenciafokozó, görcsoldó hatású, gyulladáscsökkentő, magas vérnyomás, daganat, TBC, valamint idegbajok ellen használták. Wolfgang Schneider: „emésztést elősegítő, szélhajtó, anyaméhre ható szer." Funiculum, Foeniculum vulgare, édeskömény: köhögéscsillapító és szemgyógyító orvosság volt a középkorban. Csapó József: „magvainak élesztő, erősítő ereje van. Nehéz hallást is úgy gyógyítanak vele, hogy egy csomó magot kenyér tésztába tesznek, megsütik, meg30 Veszelszki i. m. 349. 31 Csapó i. m. 129. 32 Veszelszki i. m. 108. 33 Melius Juhász i. m. 265. 31 Csapó i. m. 233. 35 Pápai-Páriz Ferenc: Pax Corporis. Bp. 1984. 97, 157. 36 Pápai-Páriz i. m. 164, 181. 37 Natter-Nád Miksa: Újabb virágoskönyv. Bp. 1961. 176. 38 Rapaics Rajmund: Magyarság virágai. Bp. 1932. 30. 3

'

J Rapaics Rajmund: Régi növénynevek egy latin füvészkönyvben. Botanikai Közieménvek 1—2. 7. 1934. 40 Szabó T.Attila: Magyar növény- és gyógvszernevek a XVI. századból. Magyar Nyelv 332 (1943). 11 Benedek István: Mandragóra. 1. köt. Bp. 1979. 273, 378. 42 Wolfgang Schneider: Pflanzliche Drogen I. köt. Frankfurt am Main, 1981. 381.