Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Szmodits László: A Pray-kódex növényeinek gyógyszerészettörténeti elemzése

Az egykori szegedi ferences kolostor könyvtárában számos orvosi könyvet őriztek.

17 Ezek közül Barthalomaeus Anglicus és FuchsinsLeonhardus XVI. századi latin könyveinek lapszélein magyar nyelvű bejegyzéseket is olvashatunk. Bálint Sándor

19, és hányi Béla^'

J ismertette őket. A gyógynövényes adatok összehasonlítását szintén ismertettük.

20 GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK ALKALMAZÁSA Absincium, Artemisia absinthium, fehér üröm: középkori kolostorkerti növény. Melius Juhász Péter: ,,hideggyomrot melegít, eszméletlenséget elűz, hasfcijást gyógyít... Minden gilisztát megöl, ha a füvét borban főzed és az iszeod. . . "

2l Csapó József: „Hideglelősök főzzék meg a füvet borban és a bort naponta egy pohárral igyák.''''

22 Veszelszki Antal: „aki mérges, bolondgombát evett, ecetben főtt üröm-levet igyék rá... Borban főtt ürmöt flastrom módra a gyomorra kötvén a böfögést elállítja."

23 Ma is jó étvágyjavító és epehajtó szer. A magyar gyógyszerkönyvekben is hivatalos volt. Agrimonia eupatoria, apró bojtorjánfű, párlófű: az ókorban májbetegségekben használták. Középkori kolostorkerti növény volt. Csapó József: „egészségtelen májú emberek nagy haszonnal ihatnak e fűről, forró vizet öntvén leveleire, mely vizét éhomra melegen kell inni.. . Belső sulyokét ez a fű vesékben gyógyítja."

24 Veszelszki Antal: „kifacsart levét, ha isszák, mérget űz. Vize használ hurut ellen, geleszta,. . . sárgaság és negyednapi hideglelés ellen. Ha ki e fűvel herbathé formában él, egészségtelen májat gyógyít."

20 Diószegi Sámuel : „teája tüdőnek, májnak, lépnek dugulásait nyitja. Friss levelét összetörve hasznos rák nem sebek gyógyítására,"

26 Régen tüdőtuberkulózisban is használták. Máj-, epe-, és gyomorbántalmakon kívül jó toroköblítőszer. Hivatalossá teszi a VII. Magyar Gyógyszerkönyv. Apium, Apium graveolens, zeller: mint konyhakerti fűszert már régóta termesztették hazánkban. Csapó József: „mellben lévő sűrű nyálat eloszlatja ha e fűnek vagy gyökérnek vizét iszod. . . Nyavalyatörősök ne éljenek vele."

27 Veszelszki Antal: „jó emésztést szerez az ember gyomrában, annak nyavalyái ellen hasznos: szelet, vizeletet űz, vesekövet ront."

2H Ma már ismert az idegerősítő és nemihormonképző hatása is. Bibinella, Pimpinella saxifraga, csabaire: a hagyomány szerint Attila király halála után a fiai az örökségen összevesztek. Az ütközetben fia, Csaba királyfi és harcostársai megsebesültek. E növénnyel kezelték sebeiket és gyógyultak meg. Innen ered az elnevezés.

2

'

J Veszelszki Antal: „füve, gyökere vízben fövenyt hajt... Borban főtt gyökere kálikat csillapít. Kifacsart levével homályos szemeket és sebeket orvosolnak. Torokfájásban, dagadásban 17 Bálint Sándor : A Szeged-alsóvárosi ferencrendi kolostor hajdani gyógyító tevékenysége és orvosi szakkönyvei. Comm. Hist. Artis Med. 73—-74 (1975). 173—174. 18 Bálint Sándor: Egy szegedi nyelvemlék. Magyar Nyelv 3, 355—357. (1961). 18 Iványi Béla: Régi magyar növénynevek. Népünk és Nyelvünk 172—186 (1935). 20 Szmodits László: Gyógynövényes adatok két középkori szegedi glosszában. Gyógyszerészet (s. a.) 21 Szabó T. Attila: Melius Péter Herbáriuma. Bukarest, 1979. 395. 22 Csapó József: Új füves és virágos magyar kert. II. kiad. Pozsony 1972. 299. 23 Veszelszki Antal: Növényi plánták országából való erdei és mezei gyűjteménv.. . Pest, 1798. 16—17. 21 Csapó i. m. 218. 25 Veszelszki i. m. 30—31. 26 Diószegi Sámuel: Orvosifüvénykönyv. Debrecen, 1813. 234. 37 Csapó i. m. 305. 28 Veszelszki i. m. 65—66. " Augusztin—Giovannini—Jávorka—Rom: Magyar gyógynövények. I. köt. Bp. 1948. 195.