Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Lengyel Júlia: Budapest Székesfőváros Központi Gyógyáruraktára és Közkórházi Gyógyszertárai szervezetének kialakulása és működése a második világháborúig

nagy pincehelyiség volt, a pincésáru (folyadékok, kenőcsök stb.) raktározásara szolgált. Ezek a helyiségek már a IV. Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak megfelelő tárolási körülményeket biztosítottak. Az előcsarnokból nyíló folyosón kerültek elhelyezésre a mosogatók és a szociális helyiségek (öltözők, mosdók, személyzeti étkező) bejáratai és az átjáró a laboratórium helyiségeibe. A laboratórium kettős feladatot látott cl. Elvégezte a kórházi gyógyszertárak részérc nagy tételben beszerzett gyógyszer-alapanyagok és készítmények azonossági és tisztasági vizsgálatait, és nagy tételben elkészítette a kórházak szükségleteit fedező ún. galenusi készítményeket, nagyobb tételben nosocomiális gyógyszereket, orvos-laboratóriumi reagenciákat és mikrobiológiai festékeket. E feladatoknak megfelelően a laboratórium helyiségei a következők voltak: a folyosóról nyíló analitikai laboratórium, berendezése kívülről kezelhető vegyi fülke, gáz, víz, villany szerelékekkel, izzító kemencével, vízfürdővel, továbbá két munkahelyes vizsgáló asztal kémszerállvánnyal, falra szerelt titráló asztal a vizsgálatokhoz szükséges eszközökkel és oldatokkal: a helyiségben még a kémszerek és eszközök tárolására szolgáló szekrények és állványok foglaltak helyet. Az analitikai laboratóriumból nyílott egyik oldalon a laboratórium vezetőjének az irodája, itt került elhelyezésre rázkódásbiztos fali konzolon az analitikai mérleg, a mikroszkóp, a spektroszkóp, a Möhr—Westfall-fajsúlymérő és szekrényekben a 300 kötetes szakkönyvtár. Az analitikai laboratóriumból a másik kijárat a galenusi részbe vezetett. A galenusi laboratórium két helyiségből állt, az ún. gőzös vagy folyadékos teremből és a száraz üzemegységből. A gőzös laboratórium berendezése: nagy munkaasztal, duplikátor főzőüstök 10, 25 és 100 1 hasznos űrtartalommal, víz-légszivattyús vacuum-lepárló készülék, perkolátorok, 100 atm. nyomású drogprés, 25 1 űrtartalmú vörösmárvány mozsár, vízhűtéses kúpkiöntő, vörösfenyőből készült mosogatókád és a szükséges nagy edényzet Horváth Jenő [43] adatai szerint itt működött először az országban a szabadalmaztatott, Jancsurák-féle gőzfejlesztő kazán, 6 és 12 l-es kivitelben, ezek fedezték a duplikátorok. energiaszükségletét és melegítették a száraz laboratóriumban elhelyezett szárítószekrény csőhálózatát. A gőzös laboratórium berendezését még kiegészítette a kazán kő-lerakódást gátló szerkezettel ellátott vízlcpárló készülék. E két magyar szabadalomról akkor részletes publikáció is megjelent [43]. A száraz laboratóriumban foglalt helyet a 12 m

2 hasznos felülettel rendelkező, hőfokszabályozással ellátott szárítószekrény. A száraz laboratórium berendezését nagyrészt külföldről (Németországból) szerezték be, pl. a kalapácsos porítót, két kenőcsmalmot, a rotációs szitagépet. Ebben a helyiségben volt a drogőrlő és a kenőcsolvasztó üst, később idekerült az Oberlader-féle tablcttázó gép is, valamint a kenőcs és a tabletta készítéséhez szükséges eszközök és edényzet. Az első vizsgálati eredmény 1936. november 18-án hagyta el a laboratóriumot, a vizsgált anyag Tinct. valeriána aetherea volt. A galenusi részleg 1937-ben kezdett működni, első készítménye Sir. Ferri jodati volt. Az akkor korszerűnek számító felszerelés lehetőséget adott a tudományos munka végzésére is. A laboratórium vezetője. Peres Ernő gyógyszerész tollából 3 év alatt (1936— 39) 9 tudományos publikáció látott napvilágot [44]. A Gyógyszerüzem udvara alatt három robbanásbiztos ciszterna volt elhelyezve a tűzveszélyes és robbanásveszélyes folyadékok (alkohol, benzin, éter) tárolására. Ezek mindegyike benzinkút rendszerű mérő szivattyúval volt ellátva.