Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Lengyel Júlia: Budapest Székesfőváros Központi Gyógyáruraktára és Közkórházi Gyógyszertárai szervezetének kialakulása és működése a második világháborúig

A négy közkórházba és a csatolt egészségügyi intézetekbe történő áru, gyógyszer, fehérnemű, kötszer szállítását a gyógyszerüzem tehergépkocsi parkja látta el. Az intézmény forgalma rohamosan növekedett. Nem kis mértékben járult hozzá, hogy a laboratórium termelékenysége egyenletes emelkedést mutatott. Már az első esztendőben, 1937-ben a IV. Magyar gyógyszerkönyv valamennyi galenikumát, egy kivétellel, készítette. Ebben az első esztendőben több mint 8 t (8365 kg) galenikum készült. Az intézmény a közel 7033 betegággyal rendelkező közkórházak gyógyszer szükségletét ellátta, végezte a négy kórházi gyógyszertár részére nemcsak a gyógyszeranyagok, hanem az eszközök, felszerelési tárgyak beszerzését és gondoskodott személyi ellátottságukról. A gyógyszertárakba az intézményen keresztül egységesen és szabályosan kiszerelt, bevizsgált és minősített gyógyszeranyagok kerültek. Az intézmény a II. világháborút csak kevéssel élte túl. A laboratóriumi rész a háború alatt bombakárt szenvedett és 3 évi kényszerpihenő után kezdett csak termelni. A Fővárosi Közkórházak Központi Igazgatósága és Központi Laboratóriuma 1950. december 31-én, az egészségügy decentralizációja során, feloszlatásra került és megszűnt. A laboratórium, mint jogutód a régi helyén, Fővárosi Tanács Központi Kórházellátó Laboratórium néven, kibővítve, még közel 30 évig működött, majd az egészségügy integrációja során, 1976 novemberében a laboratórium is, mint tanácsi intézmény megszűnt.* FÜGGELÉK A közkórházi gyógyszertárak házi kezelésére vonatkozó közlemények a Gyógyszerészi Közlönyben 1894. X. 4. 670. 1898. XIV. 22. 346.: 32. 518. 1899. XV. 2. 17, 27. 1901. XVII. 46. 739.; 48. 784.; 49. 806. 1902. XVIII. 16. 253, 263. 1904. XX. 11. 175.; 41. 665.: 45. 731. 1905. X\7. 17. 267.; 39. 629.; 42. 676.; 43. 591.; 45. 722. 1907. XXIII. 2. 21.; 3. 43.: 8. 124.; 52. 846. 1908. XXIV. 42. 674.; 46. 739.; 47. 747—752.; 48. 762—766.; 50. 796—803, 804.; 51. 809—814, 819.; 52. 831—837. 1909. XXV. 1. 1—8. 1911. XXVII. 31. 511. 1912. XXVIII. 29. 412. 1913. XXIX. 16. 253.; 27. 430.; 32. 509. 1919. XXXIV. 4. 58. \92Q. XXXVI. 5. 54. 1921. XXXVII. 12. 140.; 28. 344.; 39. 481. 1933. XLIX. 2. 31.; 3. 49.; 6. 91.; 15.282. 1934. L. 2. 27.; 3. 43. 1935. LI. 33. 549. 1936. LU. 50. 802. * A dolgozat szerzője 1948-tól a régi intézmény laboratóriumának dolgozója volt, majd annak megszűnése után a Központi Kórházellátó Laboratórium gyógyszerész beosztottja, 1950. július 10-től a laboratórium megszűnéséig annak vezetője volt.