Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Lengyel Júlia: Budapest Székesfőváros Központi Gyógyáruraktára és Közkórházi Gyógyszertárai szervezetének kialakulása és működése a második világháborúig
Már az építési tervekben szerepelnek a házi gyógyszertár célját szolgáló helyiségek. A kórház ügyében intézkedő 1881. évi 529 sz. és 1882. évi 15 kgy. sz. határozatokban egyaránt megtalálható a házi gyógyszertár terve. Mind az 1881. november 4-én kelt, 52.830 sz., mind az 1882. február 28-án kelt belügyminiszteri rendeletek a gyógyszertár helyiségének építését jóváhagyták. A Székesfőváros Tanácsa már 1884-ben kibővíti a Grémiummal kötött szerződését a Szent István közkórház házi gyógyszertárának felszerelésére, berendezésére és gyógyszerrel történő ellátására az előzőkben ismertetett feltételek mellett. A kórház megnyitásának évében, 1889. augusztus 25-én a házi gyógyszertár is megkezdi működését [17]. A házi gyógyszertár első provizora Pintér Pál gyógyszerész [18]. A SZENT LÁSZLÓ KÖZKÓRHÁZ HÁZI GYÓGYSZERTÁRÁNAK LÉTESÍTÉSE A fertőző betegek külön közkórházban történő ellátása akkor vette kezdetét a fővárosban, amikor az ..Üllői úti barakk-fiókkórházbór* a nem fertőző betegeket 1885-ben áttelepítették az „Üllői úti Új Kórház-"ba. A barakk-fiókkórhézat 1869-ten vásárolta meg a Tanács. Eredetileg katonai raktár célját szolgálta a IX. Markotányos út 3. szám alatt, az Üllői úti vámsorompók előtt. A kolerajárvány idején (1866) a barakk-kórház gyógyszerésze Pintér Pál, az itt végzett áldozatos munkáját nekrológja is kiemeli [18], A pajtaszerű épület kórházi célokra egyáltalán nem felelt meg, holott még két fertőző osztály ott tovább működött [19]. A kórházban tűrhetetlen állapotok uralkodtak. Egyre sürgetőbbé vált egy új fertőző közkórház létesítése. Az 1891. évi 691 kgy. sz. határozatban, mely a fertőző kórház létesítéséről dönt, már szerepel a kórház területén létesítendő házi gyógyszertár helyiségének terve is, amit a 39.092 sz. belügyminiszteri rendelet jóvá is hagy [17]. Előbb 1892-ben az „Üllői úti Új Kórház" mögött, az úgynevezett „Pékerdőben" megkezdik a kórházegység építését pavilon rendszerben, fertőző betegek részére. 1893-ban nevezik el Szent László kórháznak. 1894. november 8-án adják át rendeltetésének. A barakk-fiókkórházat pedig a Fővárosi Tanács utasítására 1895. április 9-én a tűzoltóság felügyelete mellett, felégetik [19], Hamarosan felépül a „Szent Gellért közkórház" is, ugyancsak járványos betegek részére, a Gyáli úton, a Szent László kórház mellett. 1899. január 11-én kezdi meg működését. Mind a Szent László, mind a Szent Gellért kórházak a Rókus igazgatása alá kerülnek. A Szent Gellért nevet az 57.911/1921 sz. fővárosi tanácsi határozat megszünteti és a két kórház együttcsen a Szent László közkórház elnevezést kapja [19]. A forrásmunkák adatai szerint [20, 21] a barakk-fiókkórház házi gyógyszertárának berendezése és felszerelése a Szent László kórház főépületében elhelyezett új gyógyszertárba került. A házi gyógyszertár kezelésére a Tanács már 1893-ban megköti a bérleti szerződést a Grémiummal, az előbbiekben ismertetett feltételek mellett, határidő kikötése nélkül. A László kórház házi gyógyszertárának 1896. január 1 -jén Darázs József okleveles gyógyszerész a kezelője [22].
