Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Lengyel Júlia: Budapest Székesfőváros Központi Gyógyáruraktára és Közkórházi Gyógyszertárai szervezetének kialakulása és működése a második világháborúig
A mai kórháznak egy része felépült. Az épület elülső részét és a jobb szárnyat a kórház, a bal szárnyát a szegényház foglalta el. A kórház beosztását feltüntető adatok között [1] semmi nem utal arra, hogy lett volna egy helyiség az akkor használatos gyógyszerek elkészítésére. Ugyanezen forrásmunka azonban megemlíti 1834-es keltezéssel, hogy a gyegyszerkészítéshez szükséges helyiségeket — a gyógyszertárat és gyógyszerraktárt — a Gyöngytyúk utcai szárny földszintjén jelölték ki, a kapuslakás, a provizori iroda és a betegfelvevő iroda szomszédságában [2]. A rókusi betegek gyógyszeres ellátásáról Schwarzl József, rókusi orvos, disszertációjában röviden megemlékezik. A disszertáció 1834 augusztus havában kelt, címe: A SzentRókusról elnevezett Pesti Polgári Kórházról (1857-ig polgári kórháznak is nevezték: ,,Nosocomium Civium Pestiensium ad Sanctum Rcchum"). A dolgozatban az olvasható, hogy a kórházi gyógyszertárat a pesti Gyógyszerésztestület látja el gyógyszerekkel. A gyógyszertár személyzete kijelölt gyógyszerészgondnok, két gyógyszerészsegéd és egy laboráns: a személyzetet — a dolgozat szerint — a Testület fizette [1]. Az 1857. évi július 25-én kelt 20358 sz. Helytartótanácsi rendelet a Szent Rókus Polgári kórházat közkórházzá nyilvánította [I]. A Rókus kórház első gyógyszerellátója, egy 1821-ben megjelent forrás szerint [5], Müller Ferenc gyógyszerész, a,,Magyar Korona"' gyógyszertár tulajdonosa volt. A gyógyszertár a Rókus kórház építése idején, 1790-ben a 22.104 sz. Helytartótanácsi engedély alapján a Hatvani Kapunál (ma Rákóczi út 3. sz.) létesült, és 1822-ig innen látta el a kórházat gyógyszerekkel [6]. 1823-ban a gyógyszertár a Széna térre (ma Kálvin tér) került. A RÓKUS KÓRHÁZ GYÓGYSZERTÁRÁNAK FELÁLLÍTÁSA A házi gyógyszertárról, oklevelek alapján, a következőket tudjuk [7]: „Dórion János József, pesti illetőségű polgár végrendeletében kiköti, hogyha egyetlen fia, Domokos törvényes fi ű örökös nélkül halna meg, úgy teljes vagyonát kórházi, ill. gyermekvédelmi célra hagyja. Dórion Domokos 1820-ban törvényes fiú örökös nélkül hal meg, így a Dórion féle hagyaték Pest városára szedi. Pest városának választott polgársága a hagyományt kifejezetten a polgári kórházi gyógyszertár felállítására kívánja fordítani. A főváros tanácsa 1823.január 18-án a Helytartótanácshoz intézett felterjesztésben a Dórion féle hagyatékból egy kórházi nyilvános gyógyszertár felállításának engedélyezését kéri. Demisse exorare sustinemtts, quo benigno — gratiose admittere dignaretur, ut legatum Dorienianum pro erigendo in gremiali Nosocomio civico Pharmacopo/io, ttsibus, quoque publia' extranet' deservituro converti valeat. Fordításban: Alázatosan kérni bátorkodunk, hogy jóságosan és kegyelmesen megengedni méltóztassék, hogy a Dor ion-féle hagyományt egy gyógyszertárnak a kebelbéli polgári kórházban való felállítására fordíthassuk, mely a külső közönség szükségleteit is szolgálná."' A Helytartótanács a kérést ugyanazon év márciusában, a 7388 sz. végzéssel elutasította [4], ugyanakkor engedélyezte a kórházi gyógyszertár felállítását és bérbeadását. A leirat idevonatkozó fordítása: „A kórházi gyógyszertár felállítása és bérbeadása oly módon engedtetik meg, hogy alapul véve S léger gyógyszerész által ajánlott feltételeket s megtartva a kebel bel i gyógyszerészek között a versenytárgyalást, a kórházi gyógyszertár alkalmas gyógyszerésznek való bérbeadásáról gondoskodjék." A versenytárgyalást május 16-án megtartották, a kikiáltási ár 40 Ft évi bér és a gyógyszerárakból 30% kedvezmény volt.
