Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Lengyel Júlia: Budapest Székesfőváros Központi Gyógyáruraktára és Közkórházi Gyógyszertárai szervezetének kialakulása és működése a második világháborúig

A város előbb Frühbauer Ferenccel 10 évre szóló szerződést kötött 625 Ft évi bérért, a gyógyszerárakból pedig 30%-os kedvezmény megadásával, de olyan kikötéssel, hogy 10 év múlva a gyógyszertár felszerelése a város tulajdonába megy. A bérleti szerződést 1823. május 16-án megkötötték és a Helytartótanács még abban az évben, július 1-i keltezéssel jóvá is hagyta. Frühbauer Ferenc „Magyar Korona'" gyógyszertárát 1793. évben alapították és 1824-ig a Hatvani Kapunál, a mai Rákóczi úton, a volt Pannónia szálló helyén állott. Frühbauer Ferenc ajánlatával egyidőben a Gyógyszerész Testület is igényt tartott a bérleményre, éseziránti kérelmét be is nyújtotta a Helytartótanácshoz. A Helytartótanács javasolja a főváros Tanácsának, hogy ezt a pályázatot is vegye figyelembe. A Tanács a Helytartótanácshoz intézett felterjesztésében kifogást emel ez ellen, azzal az indokkal, hogy a testületi bérleti viszony esetén az „egyéni felelősség" nem állapítható meg [7]. A Gyógyszerész Testület egy második felterjesztést nyújt be a Helytartótanácshoz olyan ajánlattal, hogy „a kórház által átengedendő helyiségekben, a saját költségén házi gyógyszertárat hajlandó felállítani, mely a kórház és a szegények céljait szolgálja, hajlandó az átengedendő helyiségeket évi 100 Ft. bérösszeggel megfizetni és ezen felül a kiszolgáltatott gyógyszerek árából 50"/

o engedményt adni". A Helytartótanács helyt ad a felterjesztésnek, utasítja a Tanácsot, hogy „ugyanezen városi tanács, félretéve a kórházi gyógyszertár bérbeadása tárgyában megtartott versenytárgyalást és a szerződést. . . a gyógyszerészek testületével a csupán csak magánkórházi gyógyszertárnak mindenképpen s a lehető legpontosabban való ellátása tekintetében új szerződést kössön". Pest Város Tanácsa a szerződést a Gyógyszerész Grémium 8 tagjával 1823. november 21-én megkötötte [7]. Ebben az időben Pesten 9 gyógyszertár működött. A Tanács a szerződést a Grémium tagjaival 1846. év március 16-án megújította [8]. Érdekes figyelemmel kísérni a létesítendő gyógyszertár jogi megjelölésének változását a felterjesztések és szerződések során. A Frühbauer Ferenccel kötött szerződés szövegében nyilvános gyógyszertár szerepe] : „zu errichtenden und verpachtenden öffentlichen Apotheke". A Helytartótanács augusztusi keltezésű leiratában magán gyógyszertárra ad engedélyt („privatae dumtaxat Nosocomialis Apothecae"), míg a Gyógyszerész Testülettel kötött szerződésben a házi gyógyszertár megnevezés szerepel („häusliche Apotheke") [7]. A Rókus kórház házi gyógyszertárának létesítését tehát az 1823. december 6-i helytartótanácsi leirat engedélyezi. A házi gyógyszertárak végleges jogkörét csak majd az 1895. évi 98.759 sz. m. kir. belügyminiszteri rendelet szabályozza, nyilvánossági jogkör nélkül, majd ezt a rendeletet az 1934, évi 252.627 sz. BM rendelet módosítja. Nevezetesen, míg az előző rendelet szerint a házi gyógyszertár kezelésére „orvostudor" jogosult, az 1934. évi rendeletben a házi gyógyszertárat „csakis gyógyszerész mesteri-, vagy gyógyszerésztudori oklevéllel rendelkező személy vezetheti" [9]. A rókusi házi gyógyszertár ügye 1827-ben ismét napirendre került. Glatz János budafoki gyógyszerész a Rókus kórház alapjajavára 4000 osztrák forintot ajánlott fel és egyben egy új gyógyszertár nyitására kért engedélyt. A Grémium november 9-i keltezéssel hasonló ajánlatot tett azzal a kiegészítéssel, hogy a kórház házi gyógyszertára a József és Teréz külvárosok lakosságát is ellátja gyógyszerrel és a házi gyógyszertár továbbra is a testület kezelésében marad, vagy e városrészek ellátására egy új fiók gyógyszertár létesül. A városi tanács a testület javára dönt [10]. Az évek során azonban ellentétek merülnek fel a Tanács és a Testület között. Ekkor