Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Lengyel Júlia: Budapest Székesfőváros Központi Gyógyáruraktára és Közkórházi Gyógyszertárai szervezetének kialakulása és működése a második világháborúig

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI GYÓGYÁRU RAKTÁRA ÉS KÖZKÓRHÁZI GYÓGYSZERTÁRAI SZERVEZETÉNEK KIALAKULÁSA ÉS M ÜKÖDÉSE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG főváros egészségügyi intézményei között a maga idejében jelentős szerepet töltött be a Központi Gyógyáruraktár és Közkórházi Gyógyszertárak szervezete. Ma már csak kevesen emlékeznek arra a viszonylag rövid ideig működő intézményre, melynek hivatása volt Budapest négy nagy közkórházát gyógyszerrel, kötszerrel és műszerrel ellátni. A szervezet élén a Fővárosi Közkórházak Központi Igazgatósága állott, a nagy gyógyszerraktárral és a központi laboratóriummal. Az igazgatósághoz tartoztak, mind felügyelet, mind ellátás szempontjából a Szent Rókus, a Szent István, a Szent László és Szent János kórházak házi gyógyszertárai. Felügyeleti szervük a Székesfőváros Tanácsa X. Egészségügyi Ügyosztálya volt. Ez az egészségügyi intézmény a közkórházi gyógyszertáraknak a Székesfőváros által történő házi kezelésbe vétele során, 1921-ben jött létre. A régen sürgető kérdés a Rókus kórház gyógyszertára esetében már akkor közel 100 éve vajúdott. Annak érdekében, hogy megértsük a kérdés körül zajló, gyakran heves vitát és hosszas huzavonát, nem érdektelen külön-külön megvizsgálni az egyes közkórházak gyógyszerellátását a XIX. században és a XX. század első felében. Ismeretes, hogy közkórházaink közül legrégibb múltja a Rókus kórháznak van. A forrásmunkák részletesen beszámolnak a kórház alapításának előzményeiről, a kórház alapításáról, építkezéséről és fejlesztéséről. A Rókus kórház elődjének a Bürgerspitalt vagy Stadt-Spitalt tekintjük, amely a mai Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca sarkán állott : mikor a tűzvész elpusztította az akkori Borz utca és Zöldfa utca sarkára került (ma Nyáry Pál és Veres Pálné utca kereszteződése). Tulajdonképpen szegényház volt, 171 l-ben alapították [1,2, 3]. Az ottani tarthatatlan állapotok következtében a városi tanács a Bürgerspital megszűntetését tervezte. Először 1752-ben az Irgalmas rend javasolja, hogy a Rókuskápolna mellé építsenek kórházat, de a javaslatot akkor elvetették [4]. A Fővárosi Tanács a Bürgerspital épületének eladási árából és egyéb forrásokból új kórházat kívánt létesíteni. A Helytartótanács 1794. évi augusztus 26-án kelt leirata már arról szól, hogy a Bürgerspital épületének eladási árát hozzácsatolja az új kórház építési költségeihez. Először egy szegényház építéséhez kezdenek. Az alapkövet 1781. május 3-án rakták le. a régi Kerepesi út, a mai Rákóczi út mellett, a „Szent Rochus Mezején'

1

. A tervek időközben módosultak, az építkezés 14 évig elhúzódott. A Helytartótanács 1794-ben jóváhagyja a kórház építési terveit is és 1796. augusztus 30-án elhelyezik az új kórház alapkövét a mai Gyulai Pál (akkor Gyöngytyúk) utcai részen. LENGYEL JULIA A SZENT RÓKUS KÓRHÁZ ALAPÍTÁSA