Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Kempler Kurt: A magyarországi gyógyszerészet érdekképviseleti szervei (1800- 1944)
pontban engedtek: a jogért folyamodókra kimondott bojkottot törölték. Minden más követelést viszont mereven elutasítottak. Öt évvel később Havelka Ignác kezdeményezte az egyesülést. Felhívására 1898 novemberében egy Andrássy úti vendéglő különtermében jöttek össze az érdekeltek, akiknek Szőcs Károly már az alapszabály-tervezetet is felolvasta. 5 " Mivel a mozgalom feléledését az váltotta ki, hogy küszöbön állónak tűnt a gyógyszerészi kamarák felállítása, és nyilvánvalóvá vált, hogy e kamarákban a segédeknek jogaik alig lesznek, érthető, hogy a legfontosabb célkitűzés: „a segédek köréből választott megfelelő képviselet minden gyógyszerészi testületben".'" A közgyűlésen megválasztott tisztikarban Szőcs elnök. Havelka pénztáros lett. A tömörülés azonban még érdemi működésének kifejtése előtt válságba került, mert Buzinkay jogot nyert a Baranya megyei Véménd községben, Szőcs pedig kultuszminisztériumi számtiszti állást kapott. A vezéreitől megfosztott mozgalom megtorpant. A századforduló után azonban mind gyakrabban éledtek fel a segédek követelései. 1901-ben a különösen méltánytalan, protekcionista jogadományozás már a sztrájk gondolatát is felvetette. 58 1 902/3 fordulóján memorandumot intéztek a Testülethez, melyben a fizetés, a lakás, a szociális ellátás és biztonság terén fennálló sérelmeiket összegezték. A tulajdonosok mindezt visszautasították, egyedül a lakások minőségében ígértek változást. A segédek harcát ekkor Joanovics Sándor vezette; maga is beismerte, hogy e kevés eredményt is a minisztérium közbenjárásának köszönhették. 09 Az alkalmazotti mozgalom akkor tudott meggyökeresedni, amikor önálló sajtóval rendelkezett. így volt ez a tulajdonosok egyletével is annak idején. 1906. augusztus 12-én indult útjára a Gyógyszerészsegédek Lapja, alcímében hirdetve programját: „a magyarországi gyógyszerészsegédek érdekeinek független lapja'*. Szerkesztői: Csikós Adám és Orosz László. Még abban az évben, december 8-án megalakult a Magyarországi Gyógyszerészsegédek Országos Szövetsége; az alakuló ülésen mintegy kétszázan vettek részt. 60 Elnökké Esztegár Bélát választották. Az egyhangúlag elfogadott követelések legfontosabbjai : - a szolgálati idővel arányos fizetésemelés, a fővárosban 180—300, vidéken 150—260 koronáig; — a lakáskérdés rendezése; — az éjjeli ügyelet rendezése; — ncgyednaponként teljes szabadnap; — másfél órai ebéd- és egy órai vacsoraidő; — évi két hét fizetett szabadság; — a gyógyszertárak esti 20 órai zárása: — a jogadományozások igazságos rendezése. Nincs terünk a követelések részletesebb elemzésére, így csak néhány megjegyzésre szorítkozhatunk. A fizetéseknél nem annyira az összegszerűség okozott problémát, mert az egykorú hirdetések a kért minimumnál általában többet ajánlottak, hanem a szolgálati évekkel arányos emelkedés hiánya. Állásváltoztatás esetén az alkalmazott újra a kezdőfizetéssel volt kénytelen beérni. Ennek az ellentmondásnak az egyetlen intézményes 56 GYH 1898. 793. 57 Részletesebben lásd: Kempler K.: OH. 1973. 2305—6. 58 GYK 1901. 747., 753. 59 GYK 1903. 208, 209. 60 Bányai K.: Harminc év krónikája. Bp. 1941. 4.; Gyógyszerészek Lapja Naptára 1910. 55.
