Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Kempler Kurt: A magyarországi gyógyszerészet érdekképviseleti szervei (1800- 1944)
AZ EGYESÜLET MEGALAKULÁSA A megalakulást a szaklap nagy horderejű, fényes vívmányként üdvözölte. 19 Az időközben Hintz György kolozsvári gyógyszerész által módosított alapszabály-tervezetet Zeyk Károly belügyi államtitkár 1872. szeptember 11-én hagyta jóvá. 20 Az egylet első elnöke a már említett Ráth Péter lett,egyben a fővárosi testületnek is elnöke, igen tekintélyes ember, Semmelweis sógora, akit 1868-ban országgyűlési képviselővé is választottak. 21 Ráth azonban alig egyéves elnökség után meghalt. Utóda Jármay Gusztáv lett, aki 1886-ig viselte e tisztséget. Őt követte Csávássy Kiss Károly (1820—1898). aki egyébként az alakuláskor az egylet első alelnöke volt. Már az első — 1873. évi — közgyűlés megváltoztatta az egyesület nevét: „Általános magyarországi gyógyszerészek egylete" lett az új elnevezés, majd 1881-ben „Magyarországi gyógyszerész egylet"-re változott a név. Az 1874. májusában tartott közgyűlés határozata alapján osztották az országot 6 kerületre, az egyes kerületeket pedig 4-4 járásra. Ekkoriban a gyógyszertár-tulajdonosoknak alig egyharmada volt tagja az egyletnek. 22 Ekkor még azt hitték, hogy ez csak a kezdeti nehézségek következménye; rövidesen azonban szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy az egylet a dualizmus öt évtizede alatt sohasem tudta maga köré tömöríteni a hazai gyógyszerészeknek nemhogy az egészét, de még a túlnyomó többségét sem. Az alacsonyfokú szervezettség, amely a korszak egésze alatt fékezte a gyógyszerészet fejlődését, elsősorban annak volt a következménye, hogy a kisebb, vidéki tulajdonosok érdekei nem estek egybe a nagy, egy vagy több alkalmazottat foglalkoztató városi — elsősorban fővárosi — gyógyszertár-tulajdonosok sajátos érdekeivel. Mivel pedig az egylet ügyeit a fővárosi testület apparátusa intézte, ez a dolog természeténél fogva a fővárosiak érdekeinek érvényesülését eredményezte. E belső ellentétek külső megnyilvánulási formája — az, hogy az országos egylet kezdettől fogva a fővárosi testület függvényeként működött — még szembetűnőbb volt. Az országos egylet még külön irodahelyiséggel sem rendelkezett, a fővárosi testületnél talált otthonra. így volt ez a 90-cs években is, amikor a testület felépítette Aggteleki utcai (ma: VIII. Kiss József utca) székházát, melynek alagsorában a gyakornoki tanfolyam tanlaboratóriumai kaptak helyet. Az országos egylet csak 1924-ben vásárolt önálló székházat a mai Szófia utcában. Az egylet ügyeit a fővárosi testület fizetett apparátusa — elsősorban a titkár — vitte, 23 abban az időben érthetően a főállása érdekeinek megfelelően. A vidékiek elégedetlensége odáig fokozódott, hogy 1918-ban Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetsége néven önálló szervezetet alakítottak; ehhez akkor három hét alatt többen csatlakoztak, mint amennyi tagja az országos egyesületnek korábban volt. 24 Az ellentétről a fővárosiak más szemléletéről levéltári adat is tanúskodik 25 : fennmaradt egy vidéki gyógyszerésznek közvetlenül a belügyminiszterhez intézett terjedelmes beadványa. Az egyesület, „részint fővárosi, részint más nagyvárosi gyógyszerészekből állván a kiknek csak is hallomás után, de gyakorlatilag fogalmuk sincs a nagyvárosi s vidéki, különösen falusi gyógyszerészek közti különbség"-vö\, nem működik 19 GYH 1872. május 12. 20 Bánóné Fleischmann M.—Zalai Károly: Gyógyszerésztörténeti Diárium 1973. augusztus, 28—31. 21 Mozsonyi Sándor: Gyógyszerészet 1968. 241—-246. 22 B—B. II. 221. 2;i 5— B. II. 424. 24 B—B. II. 439. 25 Orsz. Levéltár KK. 150 BM Ált. iratok. IV. kútfő 1893—7. 27037
