Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KRÓNIKA

Vorerst zeigte sie Interesse für die technischen Fragen der Mikroskopie. Neben Verrichtung der Routinearbeiten im Krankenhaus schuf sie die Bedingungen zur Verwirklichung der Zytodiagnostik, mit den Methoden von Papanico/au, nach R. O. K. Schade (Newcastle). Ihre Aufmerksamkeit galt auch den Automatisierungs-Bestrebungen der Zytodiagnostik. 1973. habilitierte sie, 1974 wurde Mitglied des International Academy of Cytology. Sie sah Zusammenhänge zwischen Kunst und Naturwissenschaft. Im Vergleich eines abstrakten Kunstwerkes mit dem Phasiskontrastmikroskop-Bild konnte sie Analogien erkennen. Sie verfaßte 58 Mitteilungen, hielt 97 Vorträge. Im Bewußtsein der Progression ihrer Krebskrankheit arbeitete sie bis zum letzten Monat ihres Lebens. Seit 1976 war sie Mitglied der Ungarischen Gesellschaft für Geschichte der Medizin. Von ihren erschienenen Studien haben folgende eine Beziehung zur Wissenschaftsgeschichte und Kunst : - Ein Beitrag zum Thema ,,Kunst und Naturwissenschaft", (ung.) Természet Világa, 1976, 107: 116—117 S. - Ein Versuch eine Parallele zwischen den Informationen der Zytogramme und denen der non-figurativen bildenden Kunst zu ziehen, im Sinne der „Bioromantik" von Ernst Kállai. Acta Cong. Internationalis XXVI. Históriáé Artis Medicináé 25—31 August. 1974, Budapestini. Budapest, 1976, Tom. II, 963—968 S. - Meinungen über das Material, (ung.) Természet Világa, \911

. 108: 280 S. — The development of the view on the cell image in the 20th century (in Hungarian and English). Comm. Hist. Artis Med. 92 (1980) 9—22 S. M.L. ID. KOVÁTS FERENC (18 8 8— 1 9 8 3) Századunk magyar medicinájának meghatározói az Erdélyből jött magyar orvosok elég a két Jancsó, Haynal Imre, Issekutz Béla, Berde Károly, Jeney Endre, Haranghy, László avagy a bajai születésű, de életének nagy részét ott töltő Miskolczy Dezső profeszszor nevére utalnunk. Közülük utolsóként költözött cl az élők sorából id. Kováts Ferenc pulmonológus professzor, akinek néhány jelentős orvostörténeti írása több volt mint egyszerű históriai kirándulás, oktatási módszerében szűkebb szakmájával ötvöződött a művészet és a történelem, elvégre mindháromhoz kivételes tehetsége volt. Székelyudvarhelyi Kováts Ferenc 1888-ban született (Nagyszeben) és ott érettségizett 1905-ben. Maturátus után hivatásául a gyógytudományt választotta, s a századelőn a kolozsvári fakultás olyan oktatói garnitúrával rendelkezett, hogy nem kellett feltétlenül a fővárosba jönni, magasszintű képzés céljából. Nívó-garantáló nevek: Apáthy István, Davida Leó, Marschalkó Tamás, Makara György, Purjesz Zsigmond, Lcchner Károly, hogy csak a legismertebbeket említsük. A kiválóan rajzoló Kováts Ferenc már másodéves korától fizetéses bonctani gyakornok, kivételes manualitásának mindig nagy hasznát vette, a kutatásban és oktatásban egyaránt. Nem feladatunk c hosszú és tartalmas élet minden állomását, valamennyi eredményét ismertetni, bennünket elsősorban a történész és művész érdekel. Egyfajta művészet volt már a Kováts-féle, légmell-kezelésre veszélytelenül alkalmazható tűk fabrikálása az izzadmányok lccsapolásához. Szegeden szerkesztette azt a mozgatható tárgyasztalt, amelyen a zseniális ifj. Jancsó Miklós RES-re vonatkozó cso-