Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KRÓNIKA

sok háza. Bevezették a BCG és a diftéria oltásokat, melyeknek eredménye a legjobbak között volt Európában. Sokat tettek a szakszerű gyógyszerellenörzés, a vidéki vízellátás érdekében. Sokáig sorolhatnánk még ezeket az intézkedéseket, melyek az értelmes központi irányítás szellemében alakították a magyar közegészségügyi munkát. Ez a munka, a kor ismert szociális korlátai, számos kormányzati és társadalmi akadálya ellenére, hatékony volt. Ezt a 10 éves felmérések adatai is igazolták. Az OKI kiváló szakembereinek lelkiismeretes, a lakosság iránt érzett felelősségétől áthatott tevékenysége, melyet kiváló gyakorlati érzék, élő kapcsolatteremtés jellemzett, nemcsak hazai, de nemzetközi elismerést is aratott. Sajnos a háborús években egyre szűkültek a lehetőségek, majd a pusztítás tönkretette az elért eredményeket. Johan Bélát 1945-ben nyugdíjazták. Rosszindulatú, nem helytálló vádaskodások érték addigi közéleti tevékenységét. Ugyanazon év októberétől azonban már a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet Humán osztályán dolgozott, ahol megindította a hazai antibiotikum kutatást, elsősorban a penicillin termelés előkészítésérc vonatkozó munkálatokat. Ennek alapján állították elő az első magyar penicillin készítményt, a Fungint. 1948ban Johan, a Palik és Társa cég intézetében, a streptomycinnel és a penicillinnel foglalkozott. Az ezt követő esztendőkben ebben a témakörben folytatta kutatásait a Chinoinban és a Phylaxiában. 1962-től 1979-ig a Kőbányai Gyógyszerárugyárban dolgozta ki a B-12 vitamin ipari előállítását és takarmányozási célokra való felhasználását. Számos újítását és szabadalmazott találmányát használta fel sikerrel a hazai gyógyszeripar. Az egészségügyi kormányzat, a magyar orvostársadalom élete utolsó évtizedeiben igazságot szolgáltatott Johan Bélának, méltatta életművét. Jól esik tudni, hogy ebből a Magyar Orvostörténelmi Társaság is kivette részét, lezárt életművét már életében történeti távlatban vizsgálva. 1972-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. 1974-ben tüntették ki a Manninger Emlékéremmel. 1982-ben a Baló József Emlékérmet vette át a Patológus Társaság vezetőségétől. A kiváló emberek tettei önmagukért beszélnek. E tettek forrásának titka már nehezebben érthető, teljességgel pedig kifürkészhetetlen. Johan Béla visszaemlékezéseiben sokszor említette a nehézségeket, amelyekkel valamennyi életszakaszában meg kellett küzdenie Sohasem volt azonban problematikus számára a töretlen munkakedvét örökké serkentő célkitűzés: nagyértékű és társadalmi hasznú orvosi tevékenységet folytatni a magyar nép javára. Ez a belső indíték, mely még a századfordulón élt legjelesebb orvosaink optimista humánumából fakadt, mélyen jellemezte gondolkodásmódját. Derűs bölcsességgel megáldott, igaz ember volt. Valamennyien, akik ismerhettük, gazdagabbak lettünk ezáltal. Birtalan Győző IZABELLA MICZBÁN (1921 — 1 9 8 3) Dr.med. Izabella M

iezbán (verheiratete Frau dr.

L.Süttő, Mutter von 4. Kindcrn)wurdc am 5. 3. 1921 in Budapest geboren, sie verstarb am 27. 1. 1983 in Budapest. Ungarische Ärztin, Laboratoriums-Obcrärztin in János-Krankenhaus zu Budapest, Zytologe. Die medizinischen Studien absolvierte sie an der P. Pázmány Universität zu Budapest, promovierte sich im September 1944 zum Dr. med. 1941—1952 war Assistent im Anatomischen, später im Histologischen Institut der Medizinischen Fakultät. Ab 1952 arbeitete sie bis Ende ihres Lebens im János Krankenhaus.