Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Taylor, J. H. M. (ed.): Dies ilia. Death in the Middle Ages (Magyar László) - Telle, Joachim (Hrsg.): Pharmazie und der gemeine Mann. Hausarznei und Apotheke in deutschen Schriften der frühen Neuzeit (Csorna Zsigmondné)

Taylor, J. H. M. (ed.): Dies illa. Death in the Middle Ages. (Vinaver Studies in French. I.) Liverpool, Francis Cairns, 1984. 223 p. Az 1983-as manchesteri konferencia közleményeit tartalmazó kötet a középkori halálfölfogást, halálszemléletet vizsgálja, „középkori"-n természetesen a középkori NyugatEurópa fölfogását értve. A négy témakörbe (társadalom-, dráma-, irodalom- és szellemtörténet) sorolt 12 tanulmány elsősorban szellemtörténeti irányú műelemzésekből áll, áttekintő munka csak egy található közöttük, P. Burke-nak a reneszánsz halálképét vázoló előadása. Noha a közlemények mindegyike értékes és érdekes, a tudománytörténész viszonylag kevesebb haszonnal olvashatja őket, mint a művészettörténész vagy épp az érdeklődő laikus, kiknek dolgát az is megkönnyíti, hogy az angol nyelven írt munkák francia, a francia nyelvűek angol összefoglalással vannak ellátva. Magyar László Telle, Joachim (Hrsg.): Pharmazie und der gemeine Mann. Hausarznei und Apotheke in deutschen Schriften der frühen Neuzeit. (Ausstellungskataloge der Herzog August Bibliothek Nr. 36.) Wolfenbüttel, 1982. 144 S„ Illustrationen. A szellemi élet történetéhez adalékul szolgáló kéziratokból és régi nyomtatványokból gazdag gyűjteményt mondhat magáénak a wolfenbüttelí „Herzog August" Könyvtár. A hercegi gyűjtők sok olyan „tudományos ismeretterjesztő" művet is megszereztek, amelyek kapcsolatosak voltak a mindennapi élettel. Közöttük orvosi és gyógyszerészeti tartalmú könyvek is találhatók. A fenti címmel megjelent katalógus egy olyan kiállításról készült, mely az említett kiadványok bemutatásával kíván képet adni a kora újkori házigyógyszerekről és gyógyszertárakról. A katalógusban, Paul Raabc előszava után, öt kisebb tanulmány világítja meg a mindennapi ember és a gyógyszerészet kapcsolatát a 16—17. sz.-ban, továbbá tájékoztat a háztartásokban és patikákban fellelhető gyógyszerekről. Az általunk is jól ismert szerző, Wolf-Dicter Müller-Jahnckc, „Az orvostudomány és gyógyszerészet azalmanachokban és kalendáriumokban a kora újkorban" címmel közöl egy tanulmányt, a heidelbergi Joachim Telle pedig ismerteti az orvosi irodalomban lezajlott német-latin nyelvi vitát. Az utóbbi szerző, a katalógus felét kitevő terjedelemben, leírását adja a kiállított könyveknek, a következő csoportosításban: /. Gyógyszerészek szakírásai. 2. „Házipatikák", Útiés házipatikák. 3. Gyógyszerkönyvek — Orvosságos, tudományos könyvek és csodaszerek könyvei. 4. Könyvek állatokról, növényekről, ásványokról. Gyógyeszközökről szóló, monográfiák, kémiai művek. 5. Dcsztillálásról szóló könyvek. 6. Sebészeti könyvek 7. Asszonyoknak és gyerekeknek gyógyításáról szóló könyvek. 8. Pestis-iratok. 9. Balneológiai iratok. 10. Kalendáriumok. 11. Gazdálkodási könyvek. Ezek a ház, a családi közösség irányításának a könyvei voltak, amelyekben pontosan rögzítették a munkamegosztást. A gyógyítással való kapcsolatuk abban állt, hogy iskolázott orvosok és gyógyszerészek hiányában a családnak fel kellett készülnie az elsősegélynyújtásra, s különböző betegségek gyógyítására is. 12. Állatgyógyszcrck könyvei. A gyógyszerek előállításához szükséges korabeli eszközöket, berendezéseket edényeket is bemutattak a kiállításon. Ezeknek a listáját és leírását is megtaláljuk a katalógusban, valamint egy névmutatót, amely igen megkönnyíti a kiadvány használatát. A szép és dekoratív katalógust nagyszámú metszet és kép teszi vonzóvá. Ezek egyben értékét is emelik. Csorna Zsigmond né