Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Sápi Vilmos (szerk.): Vác története (Sasvári László)

hatását is. Indikációi humoraipatológiai nézeteken alapulnak. A gyógyszerek mellett a külsőleg használt kenőcsök, olajak, borogatások és fürdők szerepelnek, de a levegő tisztítására is van javaslata. Az aqua vitae előállításához azonban pontosabb szakismeretek szükségesek, és egy patika felszerelése is kell hozzá. A könyvek sikerét nagy mértékben előmozdították az illusztrációk, amelyek Ch. Egenolph officinájának hírét dicsérik és szemléletessé teszik a mondanivalót. A Konfektbuch a 16. században 13 kiadást látott. A Leipzig Kiadó e hasonmás kiadással a 16. századi német könyvművészet egyik fontos példányát adja a mai olvasó kezébe. E könyv meggyőz bennünket arról, hogy Ryff valóban megtalálta az utat korának olvasójához, ezt szakértelmének és olvasmányos stílusának köszönheti. Kimerítette a tudományos népszerűsítés fogalmát és alkalmazkodott az olvasók műveltség-szintjéhez is. Annyit közölt, amennyit a „közember" is megérthetett és hasznosítani tudott. K. Lüdtke utószava és irodalomjegyzék zárja a kötetet. Rákóczi Katalin Sápi Vilmos (szerk.): Vác története. Szentendre, Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1983. I—II. köt. 642 old., ill. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága tanulmányköteteinek a sorozatában, a Studia Comitatensia 13—14. köteteként jelent meg Vác története. A kiadvány szerkesztői és az egyes tanulmányok szerzői nem előzmények nélkül vállalkoztak e munka megjelentetésére a város 900 éves jubileuma alkalmából. Az utószó hivatkozik is az elődökre, akik megérdemlik, hogy elsőnek őket említsük: Karcsú Arzén ferencest, kilenc kötetes művével, és Tragor Ignácot, számtalan írásával és jelentős hagyatékával. E mostani kiadvány részletekbe menően foglalkozik — belőlük is merítve — a kilenc évszázaddal. Minket elsősorban az orvostörténeti adatok érdekelnek. Már a borítólapon (és az dlusztrációk között is) ott látható Adam Stonokowski litográfiája 1850 tájáról, mely a váci főteret ábrázolja, ezen látható az irgalmas rendi kórház is. A középkorból kevés adat maradt fenn az egészségügyről, de ezekből tudjuk, hogy a Szentlélek ispotály a XIV. sz. közepén épült, s a káptalani tagok között volt orvos is. A hódoltsági időkről egy-két demográfiai adat tájékoztat, de a XVIII. századtól jelentősek a népesedési adatok. Több oldalon át, részletekbe menően foglalkozik a város egészségügyének a történetével az 1710-es évektől az 1850-es évekig. A kamillánusok betelepítésének a kísérlete (1758), az irgalmasok kórháza és gyógyszertára (1763-tól) ugyanúgy helyet kap, mint az orvosok, sebészek, bábák működésének az ismertetése. A városban több kórház volt, időnként katonakórház is működött. Tervezték elmegyógyintézet felállítását is. Bár inkább pedagógiai jelentőségű, de meg kell említenünk a siketnémák intézetét. A második kötet tárgyalja a város történetét a XIX. sz. közepétől napjainkig. Ez is külön részfejezeteket szentel az egészségügynek. Nagy terjedelemben foglalkoznak a népesség alakulásával. A század 20-as éveitől „Demográfia — egészségügy — szociálpolitika" címmel kapunk áttekintést. (A helyzet a barokk időkhöz viszonyítva silányabb!) Korunk évtizedeit „Demográfia és egészségügy" címen mutatják be. Sasvári László