Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Brödner, E.: Die Römischen Thermen und das antike Badewesen. Eine kulturhistorische Betrachtung (Magyar László) - Brunnert, Klaus: Nostalgie in der Medizin. (Düsseldorfer Arbeiten zur Geschichte der Medizin, Bd. 58.) (Rákóczi Katalin)

Brödner, E.: Die Römischen Thermen und das antike Badewesen. Eine kulturhistorische Betrachtung. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1983. 306 p., 80 T. Jóllehet számtalan tanulmányt írtak már e tárgyról, ám az antik fürdők történetét összefoglaló munkában eddig még nem olvashattuk. E. Brödner könyve tehát a kultúrtörténetírás kevés, s ezért annál értékesebb úttörő alkotásainak egyike. A szerző két irányból — régészeti és történeti szempontból — közelíti meg anyagát. Általános bevezető után tekinti át a birodalom fürdőinek történetét, osztályozza és bemutatja az antik fürdő-típusokat (építészetileg, technikailag, a használat és a fenntartó, építő intézmények szempontjából egyaránt), majd a fürdőknek a római város életében vitt szerepét igyekszik meghatározni, gondos elemzésekre támaszkodva. Egyes nevesebb s nagyobb fürdőkre szinte külön monográfiát szánva követi végig a fürdőügy alakulását a bizánci, majd iszlám kultúrájú utódállamokban is. A lenyűgöző anyagismeretet és áttekintőképességet bizonyító, s ugyanakkor élvezetesen olvasmányos könyvet a fürdőkkel kapcsolatos terminus-technicusok szótára, komoly irodalomjegyzék, tárgy- és névmutató, továbbá 80 fekete-fehér fényképtábla s számos rajz kerekíti teljes egésszé. Ez a mű a következő évek egyik sokszor forgatott és idézett alapmunkája lesz. Magyar László Brunnert, Klaus: Nostalgie in der Medizin. (Düsseldorfer Arbeiten zur Geschichte der Medizin, Bd. 58.) Düsseldorf, Triltsch Verlag 1984. 339 p. A honvágy — orvosi terminológiája „nosztalgia" — első diagnosztikája a 16. századból való, és szorosan összefonódott a hadtörténelemmel. A svájci zsoldosok körében vált ismertté; félelmetes svájci betegségként emlegetve, a pestissel került egy kategóriába. Gyökereit a zsoldosok és katonák alkalmazkodásának hiányában, a kiszolgáltatottságuk, létbizonytalanságuk elleni tudatos vagy ösztönös tiltakozásában kell keresnünk. A harmincéves háború idején már Európa minden hadseregében ismertté vált e betegség, amely járványokkal tarkítva, a rossz időjárási viszontagságok között súlyosbodott és katasztrofálissá vált, amikor a hadiszerencse elpártolt a seregtől. E nosztalgia felszámolására nem alakult ki egységes vélemény, a gazdag korabeli szakirodalom azonban arra enged következtetni, hogy minden országban komoly figyelmet igényelt. A 18. században kezd visszafejlődni, a 19. században eltűnik, majd napjainkban ismét jelentkezett igen nagy erővel és nem hadseregben, hanem szélesebb társadalmi bázison. A szerző a korabeli szakirodalmat összegyűjtve, csoportosítva, értékelést ad e sajátos betegségről, annak társadalmi és politikai hátteréről a mai pszichiátriai felfogás szerint. A történeti áttekintés mellett elemzi magát a betegséget is, annak szimptómáit, a prevenciót és terápiát is. Elsősorban a hadseregbeli jelentkezésére figyel, de rámutat arra is, hogy a napjaink segédmunkásai, önkéntes emigránsai körében honos „gyökértelenségi depresszió" és a súlyos öngyilkossági hullámok is ide sorolhatók. A nők körében sajátosan jelentkezik. A könyv tudományos elmélyültséggel készült. A szűkebb pszichiátriai és orvostörténelmi aspektusok mellett irodalmi, zenei és nyelvészi vonatkozásokat is közöl, élvezetes mű, általános érdeklődésre tarthat számot. Rákóczi Katalin