Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
KÖNYVSZEMLE - Cartensen, Gert- Schadewaldt, Hans—Vogt, Paul: Die Chirurgie in der Kunst (Kapronczay Károly) - Charap, N. P.: Die Entwicklung der Zahnmedizin in Siebenbürgen und im Banat. (Med. dent Diss.) (Huszár György)
Cartensen, Gert —Schadewaldt, Hans — Vogt, Paul: Die Chirurgie in der Kunst. Düsseldorf—Wien, Econ, 1983, 206. Rendkívül látványos és szakmai szempontból alapos feldolgozás látott napvilágot az „Econ" gondozásában az orvoslás és a képzőművészet találkozási területéről, amely a sebészet és a sebész tevékenységének ábrázolását választotta témájának. A legkorábbi ábrázolásoktól korunkig követik nyomon — falfestmények, festmények, domborművek, szobrok, mozaikok, metszetek, grafikák bemutatásával — a sebészetet a képzőművészetben. A történeti korszakokat orvostörténeti bevezetés után tárgyalják, külön hangsúlyt fektetve az illusztrációs anyagon látható sebészi tevékenység megmagyarázására, az eszközök jelentőségére stb. A tárgyalt alkotások művészettörténeti értékelését is megtaláljuk, a szerzők pontosan elhelyezik az egyes alkotásokat nemcsak az orvos-, hanem a művészettörténetben is. Kapronczay Károly Charap N. P.: Die Entwicklung der Zahnmedizin in Siebenbürgen und im Banat. (Med. dent. Diss.) Hundt Druck, Aachen, 1984. 165 p., 17 ábra A disszertáció szerzője marosvásárhelyi születésű, 15 éves korában szüleivel az NSZKba települt, tanulmányait Bukarestben kezdte és Bonnban folytatta ill. fejezte be. Értekezésének tárgyválasztását nyilván ezek a körülmények is befolyásolták. Értekezésében összegyűjtötte a történelmi Magyarország első világháború után Romániához csatolt területének a fogorvostörténelmi irodalomban található adatait. Ezeket egészítette ki egykori újságok fogorvosi hirdetéseinek, erdélyi levéltáraknak és románnyelvű közleményeknek adataival. A hirdetésekből fény derül a fogorvosok teljesítményére. Gyakran hivatkozik az erdélyi származású, NSZK-ban élő Huttmann A. 1961 és 1962-ben Brassóban tartott fogorvostörténelmi tárgyú előadásaira, amelyek nyomtatásban nem jelentek meg. Az értekezés révén így Huttmann számos értékes adata hozzáférhetővé válik. Ugyanez vonatkozik Orbán /.-nek a kolozsvári orvosi kar történetével foglalkozó értekezésére, amely nyomtatásban eddig ugyancsak nem jelent meg. Charap dicsérendő szorgalommal összegyűjtötte és közli művében az erdélyi helységekben fogászati (fogorvosi) gyakorlatot folytatók fellelt adatait. Feltehetően a felsoroltak számának szaporítása végett számos olyan személy is szerepel, akiknek — különböző okoknál fogva — nem volna helye az értekezésben. A tárgyalás során igyekszik különválasztani az erdélyi születésűeket (vagy annak vélteket), az Erdélyben vándor (utazó) gyakorlatot folytatókat és a letelepedetteket. Ez utóbbi két csoport kettéválasztása alig lehetséges, mert a letelepedett fogászok is utazgattak időnként. A felsoroltaknak csak egy része orvostudor vagy egyetemen képesített fogászmester, sok közülük a fogpótlást és kezelést végző, bizonytalan előképzettségű, feltehetően fogtechnikus. Értékes része az értekezésnek, amely egy-egy város, így Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben, Arad, Szászváros, Temesvár, Lúgos és Marosvásárhely fogorvosaival foglalkozik, és ennek kapcsán a magyar fogorvos-történelemben már nyilvántartott személyekről újabb, eddig nem ismert adatokat közöl. Foglalkozik még több magyar (erdélyi) származásúnak vélt, a pesti egyetemen képesített fogásszal, akik Bukarestben folytattak gyakorlatot. Az értekezést 130 forrásművet felsoroló irodalom, jól használható biográfiai adatokat is feltüntető névmutató és német-román-magyar városnévjegyzék egészíti ki.
