Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Bracciolini, Poggio: Lettere. I. Lettere a Niccolo Niccoli, II. Epistolarium familiarium libri. A cura di Helene Harth (Magyar László) - C. H. Brock (ed.): William Hunter 1718—1783: A Memoir by Samuel Fort Simmons and John Hunter (Bánóczy Erika)

is tett lehetővé sok, mai életünkhöz nélkülözhetetlen fölismerést, bizonyos tekintetben gazdagabb és kielégítőbb képet adott a világról, mint az a gondolkodásforma, amellyel ma élünk. A nagyszerű munkát 180 fekete-fehér fotó, részletes és többszempontú irodalomjegyzék, tárgy- és helynévmutató egészíti ki. Magyar László Bracciolini, Poggio: Lettere. I. Lettere a Niccoló Niccoli, II. Epistolarum familiarium libri. A cura di Helene Harth. Firenze, Leo.

S. Olschki editoré, 1984. 2. kötet. 254 p. 476 p. Gian Francesco Bracciolini (1380—1459) — közismertebb nevén Poggio — a humanizmus és a reneszánsz első nagy tudósainak egyike. Változatos életét utazással és kutatással töltve, többek közt Lucretius és Statius újrafelfedezésével gazdagította az európai kultúrát. Utazásai s a pápai udvarhoz fűződő kapcsolatai révén sok kiváló személyiséggel került kapcsolatba, s e kapcsolatát kora lehetőségei szerint főként levelezéssel tartotta fönn. Fönn tartotta, hiszen levelei általában a szellem magasabb régióiból veszik tárgyukat, kuriozitások, szellemes eszmefuttatások, szellemtörténeti dokumentumok kincsesházai, iróniájuk, bölcsességük s eleven hangjuk nagy hatással volt a reneszánsz tudós-levél kedvelt műfajára, melyet aztán Erasmus vitt tökélyre. Az írások — részint a bennük említett személyek, részint a megfogalmazott gondolatok révén — tudománytörténeti értékkel is bírnak. A kiadás az eredeti latin szöveget tartalmazza, részletes kritikai apparátussal ellátva, olasz nyelvű bibliológiai, szövegtörténeti bevezetővel. A sorrendet az időrend határozza meg. A tájékozódást több, különféle szempontú tárgy- és névmutató segíti. Az első kötet Niccoló Niccolihoz, az ismert humanistához, a második a családtagokhoz írott leveleket foglalja magába. A szép és áttekinthető kiadás a szöveget gondozó Helene Harth és az Olschki kiadó közös munkáját dicséri. Reméljük, lesz még folytatása is. Magyar László C. H. Brock (ed.): William Hunter 1718—1783: A Memoir by Samuel Fort Simmons and John Hunter. Glasgow, University of Glasgow Press, 1983. 81 p., 13 ill. William Hunter halálakor a Society of Collegiate Physicians melynek Hunter tagja és elnöke is volt (a Royal College of Physicians szigorúan csak oxbridge-i diplomásokat fogadott be) felkérte S. F. Simmons-t egy emlékbeszéd megírására, ami elhangzott és ki is nyomtatták, azóta is fő biográfiai forrás. 1965-ben egy példány, aukcióról, a glasgow-i egyetemre került, és kiderült, hogy a széljegyzetek John Hunter kézírásával azonosíthatók, kiegészítések egy meg nem valósult következő kiadáshoz. William Hunter híres anatómiai magániskolát tartott fenn Londonban, vagyonát pedig a glasgow-i egyetemnek ajándékozott múzeum felállításába ölte, mely a híres saját készítésű anatómiai preparátumokon kívül a legkülönfélébb gyűjteményeket tartalmazza (görög érmék, kagylók, rovarok, ásványok, könyvek). A kötet első felében a Simmons—

John Hunter féle memoárt találjuk, ezután néhány, sajnos nagyon rossz minőségű fekete-fehér kép következik, majd a kötet másik felét Brock alapos és igen élvezetes kiegészítő tanulmánya teszi ki. Bánóczy Erika