Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
KÖNYVSZEMLE - Baur, Otto — Glandien, Otto (Hrsg.): Zusammenhang. Festschrift für Marielene Putscher. Bde. 1—2. (Rákóczi Katalin) - Blankenburg, Vera von: Heilige und dämonische Tiere. Zweite Auflage (Magyar László)
KÖNYVSZEMLE Baur, Otto —Glandien, Otto (Hrsg.) : Zusammenhang. Festschrift für Marielene Putscher. Bde 1—2. Köln, Wienand Verlag, 1984. 1024 S., Illustr. Az orvostörténelem az a bűvös kapocs, amely e két kötet 14 országból érkező, 9 nyelven írott 50 tanulmányát összeköti. A cikkek középpontjában az ember áll, aki nemcsak tárgya a medicinának, hanem a kultúra és tudományok hordozója és fejlesztője, akinek fizikai és lelki megtartásáért minden igyekezet szól. A természettudományok és szellemtudományok az ókortól napjainkig képezik a feldolgozások témáját, amelyek bár a művészetek és pszichiátria, a botanika és materia medica köntösében, a szűkebb szakterület egy-egy problémáját tárják fel, mégis összefüggéseket láttatnak, amelyek az árnyaltabb megértést segítik elő. Az orvosetika egy-egy kérdése a népi gyógyászat vagy vallástörténelem vetületében ugyanolyan fontos információkat közvetít, mint modern korunk pszichoszomatikus betegségeinek vagy azok okának kutatása, mert mindegyik a társadalom kulturális és szellemi életébe enged bepillantani és az emberi tartás közvetlen vagy közvetett megnyilvánulása. Ezek az „összefüggések"' arról is meggyőznek bennünket, hogy az orvostörténelem nemcsak permanens folyamat, hanem útmutató erővel is hatott az ókortól napjainkig. A szerzők a nemzetközi orvostörténész-társadalom kiváló kutatói, akik adalékukkal köszöntik az orvos- és művészettörténészt, a kölni egyetem professzorát: Marielene Putschert. Rákóczi Katalin Blankenburg, Vera von: Heilige und dämonische Tiere. Zweite Auflage. Köln, Wienand Verlag, 1975. 366 p., 104 p. ill. Az először 1943-ban megjelent alapvető kultúrtörténeti alkotás új szakirodalommal kiegészített utánnyomása lenyűgöző olvasmány a laikus számára is. Noha a szerző nem mentes a túlzott germán önérzettől, hatalmas tudása, ragyogó asszociációs képessége és gondolkodásának szigora megóvta művét az avulástól. Akönyv elsősorban a kora középkori állatszimbolika stílus- és jelentéstörténetével foglalkozik. Arra keres választ, vajon e kora középkori állatábrázolások puszta díszítőelemek vagy sokjclentésű, összetett jelek-e inkább, s válaszával azt igyekszik bizonyítani, hogy a szemlélt építészeti, iparművészeti, vagy épp irodalmi motívumok mithológiai, sőt gyakran kozmogóniai, világszemléleti jelentést hordoznak. A könyvet olvasva ráébredünk, hogy a mi világunk szegényességének oka talán épp tárgyaink, s tárgyainkhoz kapcsolt képzeteink jelentéstelenségében, vagy egysíkúságában rejlik, s arra is rájövünk, hogy a képi, mitikus gondolkodás, ha nem
