Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Ifj. Menner Ödön: Kabay János morfingyártási szabadalmai

minták alkaloida tartalomban nem egyforma vagy közel azonos eredményeket mutatnak. Az eltérések olyan nagy százalékban jelentkeztek, hogy erre kénytelenek voltak jobban odafigyelni. A vizsgálódás során kiderült, hogy az üzem dolgozói a mellékhelyiség helyett a kazal oldalában vizeltek. A vizeletben lévő szulfidok hatására a kazal érintett oldala, az elemzés során, lényegesen nagyobb alkaloida tartalmat mutatott. Ez a felismerés adta Kabay Jánosnak a kénsavas kivonás ötletét. Nehéz és gondokkal teli évek, tőkehiány és családi viszályok közepette ugyan, de a gyár lassan beindult az új technológiával. A „száraz eljárás" szabadalma a gyakorlat során igazolta Kabay János elképzeléseinek helyességét. Bár részletkérdésekben finomítottak a technológián, mai napig ennek alapján gyártja a gyógyításhoz nélkülözhetetlen ópiumalkaloidát a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár, és látja el termékeível a világ legkülönbözőbb országait. IRODALOM l.ifj. Menner Ödön—Hajdú Sándor: Kabay János diákévei. Szabolcs-Szatmári Szemle 12. 1977. 3. 99—104. 2. ifj. Menner Ödön: Kabay János ifjúkora, származása, pályaválasztása és a morfingyártás ötletének megszületése. Gyógyszerészet 24. 1980. 10. 385—388. 3. ifj. Menner Ödön: A tiszalöki „Szarvas" patika alapítása. Comm. H isi. Artis Med. Suppl. 9—10. 1977. 119—121. 4. ifj. Menner Ödön—Szajkóné Takács Mária: A tiszalöki „Szarvas" patika története. Gyógyszerészet 27. 1983. II. 425—428. 5. ifj. Menner Ödön: Td. Lukács Ferenc emlékére. Szabó les-Szatmári Szemle 11. 1976. 1. 79—86. 6. ifj. Menner Ödön: Postás és patikus. Hétköznapok hőse: Lukács Ferenc gyógyszerész, 1847—1917. Gyógyszerészet 24. 1981. 11. 426—428. 7. ifj. Menner Ödön: Kabay Péter gyógyszerészi és gyártörténeti munkájának értékelése. Gyógyszerészet (s.a.) 8. Kabay Jánosné, Dr. Kelp Ilona naplója. 1924—1936. 9. Kabay család levelezésének gyűjteménye. Tiszavasvári Alkaloida Gyár házi múzeum. 10. id. Hajdú Sándor naplója (ifj. Hajdú Sándor tulajdona) 11. Menner Ödön: Hörömpő Imre gyógyszerész élete és munkássága. (Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Gyógyszertári Központja által meghirdetett 1986 évben első helyezett pályamunka.) 12. Menner Ödön: Forradalmárok a morfingyártásban. Szabolcs-Szatmári Szemle (s.a.) 13. ifj. Menner Ödön: Emlékérmek Kabay János gyógyszerész feltalálóról. Az Érem. 37. 1981. 1. 41—44. 14. ifj. Menner Ödön: Kabay János emléke a képzőművészeti alkotásokon. Comm. Hist. Artis Med. 93—96 (1981) 237—249. 15. ifj. Menner Ödön: Kabay Jánosról megjelent közlemények téves adatai. Gyógyszerészet 26. 1982. 5. 190—191. Zusammen fassung Der Apotheker János Kabay hat seinen europäischen Ruf der Bearbeitung von zwei Verfahren zur Morphinherstellung zu verdanken. Der Verfasser gibt jene Beobachtungen bekannt, die Kabay zu den Patenten führten: das erste, s.g. „grüne" Verfahren, das die betriebsmäßige Herstellung ermöglichte, zugleich auch jene Probleme, die zwangsmäßig zum zweiten Patent, zu der s.g. „trockenen" Technologie führten. Wie bei den meisten Entdeckungen, spielte auch hier ein glücklicher, sogar humorvoller Zufall eine Rolle, die die schwefelseurige Extrahierung zur Folge hatte. Neben der Beschreibung der Technologie verglich der Verfasser die beiden Methoden und zeigt auf die Vorteile der letzteren hin.