Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

ADATTÁR - Grabarits István—Grabaritsné Ihász Zsuzsanna: Az osztrák jezsuita rendtartomány patikái és patikusai 1716—1773

ADATTÁR AZ OSZTRÁK JEZSUITA RENDTARTOMÁNY PATIKÁI ÉS PATÍKUSA I 1716—177 3 GRABARITS ISTVÁN — GRABAR1TSNÉ IHÁSZ ZSUZSANNA jezsuita rend régi gyógyszertárai századunkban különösen érdeklik a kutatókat. A legszebb és legértékesebb magyarországi patikabútorok éppen a 18. századi jezsuita patikákból maradtak fenn: Eger, Győr, Kőszeg, Székesfehérvár. Az elmúlt évtizedekben ezek mind múzeumi látnivalók lettek. A kiállításokkal egyetemben történetük kutatása is előtérbe került. Mindezek ellenére még ma sincs a jezsuita patikák történetére vonatkozó átfogó tanulmány részletes és megbízható adatokkal. Még azt sem tudjuk, hol és mikor voltak hazánkban jezsuita patikák. Még ma is sokan kritikátlanul hivatkoznak Baradlai—Bársony: A magyar gyógyszerészet története című könyve (Bp. 1930) ide vonatkozó fejezetére; Abay Nemes Gyula: A magyarországi jezsuita gyógyszertárak és gyógyszerészek című tanulmányára. Az eddig előkerült adatok (Kőszeg, Székesfehérvár) egyszer sem voltak azonosak Abay Nemes adataival. Lássuk a most közlésre kerülő adatainkat, mennyire támasztják alá Abay Nemes írását. A pozsonyi gyógyszertárban Hradik Jánosról ír 1748 után, aki Trencsénből ment oda. Hradeck Jánosunk 1752—1770 között működött Pozsonyban, Kassáról jött. Az egri patikában szerinte 1717—1720 között Vaísz Antal dolgozott. Ilyen nevű jezsuita patikus 1716—1773 között nincs. Az egri patikában 1716—1722-ig Chmell Tóbiás tevékenykedett. A székesfehérvári patikában 1746—1758 között felsorol öt gyógyszerészt. Közülük csak Hyll Mátyás dolgozott ott, de nem 1753—1758 között, hanem 1748— 1773-ig. Hyll Mátyás nem volt pap, mint ahogy azt Abay Nemes állítja. A kőszegi jezsuita patikát több mint száz évvel korábbra teszi, faragott bútorával együtt. Azt írja, hogy 1715-ben ismét megnyílt, mégsem közöl későbbi adatokat. Adataink — Abay Nemessel szemben — az eddig is ismert 1744-es alapítási évet támasztják alá. További összehasonlításra nincs módunk, mert ő a korábbi évtizedekkel foglalkozik. Abay Nemes állítólagos forrása az 1713-ig vezetett kéziratos rendi Catalogus personarum volt, sajnos nem adja meg, hol őrzik. írása szerint ezt 1713 után évente kinyomatták. A nyomtatásban megjelent adatokat már nem közölte Abay Nemes. Ebben a munkánkban mi a nyomtatásban megjelent katalógus alapján közöljük a jezsuita patikusokra vonatkozó adatokat 1716—1773 között. Azért ebből az időből, mert a „Catalogus Personarum et officiorum Provinciáé Austriae S. J." című forrásunk csak ezeket az éveket tartalmazza. Lelőhelye: Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Jelzete: C. 399/1—3. Az évente azonos formában és szerkezetben megjelenő füzet ábécé sorrendben kollégiumonként, rezidenciánként, missziónként közli a személyi állomány névsorát. Majd a külmisszióba és más provinciákba áthelyezetteket és az elhunytakat sorolja fel. Végül