Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Ifj. Menner Ödön: Kabay János morfingyártási szabadalmai

híressé vált mondása szerint: ,,A kabát rosszul van begombolva, tessék újra gombolni!" —• Ezzel lekerült a napirendről a kölcsönyigény. Mindez történt április hónapban, amikor a gazdákkal leszerződött mák már szépen fejlődött, és a szerződéseket felbontani nem lehetett. A katasztrófa szinte elkerülhetetlennek látszott. Árverezés, árverezést követett, a család fizetését letiltották, az üzem munkásainak bérezésére nem volt pénz — a gyár 1929 telén leállt. 1930 augusztusáig állt az üzem, amikor Spergely Bélának a Gyógyszerész Egyesület elnökének ellenőrzése mellett pár emberrel próbaüzemként ismét megindulhatott, de közben az évi termés veszendőbe ment. Az ellenőrzés mellett folytatott gyártás igazolta az elmélet helyességét, de mit számított ez akkor, amikor a gyár gyakorlatilag fuldoklóit az adósságban. Termelési eredményei: 1927: 1.736 gr. nyers MO, melyből 1900 gr. MOHCL készült. 1928: 7.400 gr. nyers MO, 2.600gr. narkotin; 68 kg chlorophill 1929: 4.200 gr. nyers MO, 350 kg chlorophill 1930: 16.600 gr. nyers MO, 1.017 kg chlorophill 1931: 104.100 gr. nyers MO, 2.020 kg chlorophill Összegezve a „zöld" eljárást: Előnyei: 1. Megszűntette az ópiumalkaloida kinyerés nehéz és munkaigényes fázisát. 2. Ellenőrizhetővé és nagyobb hatásfokúvá tette a kitermelést. 3. Munkalehetőséget biztosított Kabay János szülőfaluja dolgozói részére. Hátrányai: 1. Kampánymunkaként jelentkezett. 2. Csak az üzem körül, szűk hatósugárban termelt mák feldolgozására volt alkalmas. 3. Magasak voltak a szállítási költségek. 4. A kipréselt mák leve könnyen erjedésnek indult. 5. A technológia során igen sok ballaszt anyagot kellett leválasztani. 6. Rendkívüli módon kiszolgáltatott volt az időjárás szeszélyének. 7. A mák termése elveszett. Kabay János az időjáráshoz kötött papaver somniferum érésén és annak párhetes átvételén úgy igyekezett változtatni, hogy különböző mákfajokkal kísérletezett, amivel sikerült a virágzás idejét némileg széthúzni, az aratás idejét meghosszabbítani. Segítséget jelentett a feldolgozásban a „mobil-gép" is, de a nagy melegben az erjedés folyamatát ez is csak részlegesen tudta megoldani. Javított a termés megóvásában a lekvárrá sűrítés, a nehézkés szűrésfázis kihagyása — de változatlanul megmaradt az időjárástól való függés és a máktermés elvesztése. Az 1930 augusztusában beindult próbaüzem rövid ideig tartott, mert októberben ismét becsukódtak a gyár kapui. Kabay János ezt követően feleségével Budapestre utazott, hogy kidolgozza a codein kitermelés technológiáját. Eszköz, anyag és pénz nélkül fogtak hozzá egy tenyérnyi laboratóriumban, melyet a Gyógynövénykísérleti Állomáson Augusztin Béla bocsátott rendelkezésükre. Három hónap elteltével, 1931 januárjában kitartó, makacs munkájukat siker koronázta, végre megvolt az első codein a dimethylmorphin. Sikerült a methylálást dimethylsulfáttal megoldani. Miközben a Kabay házaspár a codein gyártás technológiáján dolgozott, a gyár új gazdasági embere, a részvénytársaságba egy részvénnyel betársult Wcndler az üzemelte-