Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Ifj. Menner Ödön: Kabay János morfingyártási szabadalmai

így nyert levet szállításhoz hordozza. Az eljárás gyorsítása érdekében, a szűrés fázisát ki­hagyva, a levet „lekvárrá" sűrítették, amely ebben a formában már nem indult erjedésnek és tovább el lehetett tartani. Az 1928-as esztendő teljes erkölcsi sikerrel zárult. Kabay Jánost meghívták a Budapes­ten megrendezett II. Nemzetközi Gyógynövénykongresszusra, ahol Augusztin Béla köz­vetítésével sikerült megismernie a francia Perrat professzort, aki igen nagy elismeréssel nyilatkozott Kabay munkájáról. Az üzem, bár minimális haszonnal, de már nem veszte­ségesen zárta az 1928-as esztendőt, mindenki bizakodva tekintett a jövő felé. Az 1929-es esztendő alaposan megtépázta a bizakodó és optimista hangulatot. Ez már a gazdasági válság első éve volt, amelyhez még kedvezőtlen nyári időjárás is társult. Az elő­ző év jó tapasztalatai után a Kabay Rt. a tedeji bérelt föld mellé még néhány környékbeli gazda máktermését is lekötötte. A mák aratásának ideje viszont annyira gyorsan köszön­tött be, hogy szinte képtelenek voltak átvenni a szerződött és lekötött mákmennyiséget, a késztermék pedig lehangolóan kevés mennyiség, mindössze 8—10 kg volt. A kész morfin minőségileg ugyan nagyon jó volt, eladásra viszont jelentéktelenül kevés mennyiség. A ter­melés fokozása érdekében tehát az üzemet fejleszteni és bővíteni kellett, de ehhez hiányzott az anyagi fedezet. 1929-ben elkezdődött a futás a tőke előteremtéséért. Kabay Péter is eladta hajdúnánási gyógyszertárát 70 ezer Pengőért, melynek teljes összegét a gyár fejlesztésére fordították. Ennek fejében részvényjegyeket kapott. A Földművelési Minisztérium ismét csak ígérge­tett, sőt a kormányváltozás majdnem megpecsételte a Kabay Rt. sorsát. Az új minisztert ugyanis nem érdekelte a morfingyártás, és így a kölcsönigényt nem írta alá. Időközben 9. ábra: A „zöld" eljárás önjáró „MOBIL" kivonógépe

Next

/
Thumbnails
Contents