Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Ifj. Menner Ödön: Kabay János morfingyártási szabadalmai

2. ábra: A Kabay család: Az elsősorban balról jobbra: Kabay Péterné, sz. Danes Erzsébet; Tóth Miklósné, sz. Kabay Piroska; id. Kabay Józsefné, sz. Deák Piroska; id. Kabay József főjegyző (Büdszentmihály); Dr. Bajna Bálintné, sz. Kabay Valéria; dr. Kabay Józsefné, sz. Bozsik Margit. Az álló sorban: Kabay Péter gyógyszerész (Hajdúnánás); Tóth Miklós körjegyző (Döge); Kabay Jánosné, sz. dr. Kelp Ilona; Kabay János gyógyszerész (Büdszentmihály); Dr. Bajna Bálint főjegyző (Polgár); dr. Kabay József orvos (Büdszentmihály). ,,Remény"-hez elnevezésű gyógyszertárnak, ezt azonban 1914-ben, háborús katonai behívója miatt kénytelen volt bérbe adni Hörömpő Imre gyógyszerésznek. Kabay János 1919 telén, leszerelését követően tért haza a katonaságtól, Péter viszont hónapokkal később. Ezért kezdte Kabay János gyógyszerészgyakornoki idejét Tiszalökön, és csak bátyja leszerelése, majd azt követő szerződésbontás után kerülhetett át Péter hajdúnánási gyógyszertárába. Az első szabadalom ötlete Kabay Jánosban Tiszalökön a hajnalosi tanyán, majd azt követően a „Szarvas" patikában eltöltött idő alatt érlelődött meg. Erre az időre vezethető vissza második találmányi bejelentésének csírája is, mely ugyan lappangva élt benne, de a körülmények kényszerítő hatására a későbbiek során visszatért ehhez az ötletéhez. Az ópiumkitermelés gondolatát Kabay Jánosnak feltehetően diákkori olvasmányai adták. Ez a nagyon aprólékos, nehéz fizikai munkát igénylő kinyerés a mákfajtákból a következő módszerrel történt. Több pengéjű éles késsel a mákfejeket finoman bemetszették, a kicsorgó, majd megszáradt alkaloida tartalmú nedvet lekaparták a mákfejekről és ezek összegyúrása után kapták a nyers ópiumkalácsot. A rendkívül nehéz fizikai munkán túl a rabszolga-bérezésű dolgozók teljesítménye rossz hatásfokú és egyben ellenőrizhetetlen volt. Hajdú Sándor — aki Kabay Jánosnak elemi iskolai osztálytársa, majd később belső munkatársa volt — naplójában feljegyezte, hogy a Desscwfly birtokon is folyt máktermesztés, és ott Kabay János „kísérleteket" végzett. A mákfejeken kívül a szárakon és a leveleken is elvégezte a bemetszést, és azt tapasztalta, hogy a vágások nyomán mindenhonnan alkaloida tartalmú nedv szivárog. Ezen megfigyelései hatására jutott arra az elhatározásra, hogy kihagyható lenne a sok és nehéz fizikai munkát igénylő első fázis akkor, ha a mákot learatnák és üzemi körülmények között vonnák ki az ópiumot. Ennek a módszernek a bevezetésével nem csupán nagyobb hatásfokúvá lehetne tenni a kinyerést, hanem egyben ellenőrizhetővé is válna az ópiumalkaloida termelés. Erre a megfigyelésére alapozta a hat évvel később benyújtott első szabadalmát. Ahhoz, hogy odáig eljusson még el kellett végeznie az egyetemet, és sok keserves napot kellett megélnie.