Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Ifj. Menner Ödön: Kabay János morfingyártási szabadalmai

A második ún. „száraz" eljáráshoz is Tiszalökön kapott ötleteket. Tanyasi emberek között élve megfigyelte azt, hogy az asszonyok hasfájós kicsi gyermekeikkel mákszalmából készült teát itattak, aminek elfogyasztása után azok megnyugodtak, görcseik elmúltak. Amikora tiszalöki gyógyszertárban dolgozni kezdett, nem kerülte el figyelmét az akkor érvényben lévő PH, HG 111. Syrupus Diacodii előírata, mely hasonló módon állíttat elő azonos célokat szolgáló görcsoldót. Ezek a megfigyelések szunnyadó állapotban éltek Kabay Jánosban, és majd csak a ,,Zöld" technológia gyakorlati megvalósítása során jelentkező nehézségek hatására kezdett el ismét velük foglalkozni. így született meg két szabadalmának ötlete is, de mi történt mindaddig, amíg ezek gyakorlati kivitelezéséhez hozzáfoghatott? Kabay János, letöltve gyakornoki idejét a hajdúnánási gyógyszertárban, 1920 októberében beiratkozott a budapesti egyetemre. Tanulmányi költségeit Péter bátyja előlegezte számára azzal a kikötéssel, hogy azt — gyógyszerészi oklevelének megszereztével — patikájában segédként majd ledolgozza. Ennek ő maradéktalanul eleget is tett. Leszámítva az elemi iskolai kitűnő bizonyítványokat, Kabay János a gimnázium nyolc éve alatt nem tartozott az eminens, sőt még a jó tanulók sorába sem. Annál meglepőbb az egyetemi évei alatt az a célratörés és akarat, amely az elképzeléseinek valóraváltásához szükséges tárgyak : a növénytan, a kémia, és az analitikai kémia vizsgáin megnyilvánultak. Leckekönyvében csupa kitűnő, jeles és igen szorgalmas bejegyzések olvashatóak. Jakabházy, Tuzson és Winkler professzoroktól. Egyetemi tanulmányait 1924. május 4-én fejezte be, eskütételére május 18-án került soi. Ezt követően, Péter bátyjával kötött egyezsége értelmében, Hajdúnánásra ment dolgozni. A nánási patika kertjében növő néhány szál mákkal kezdte el kísérleteit, a laboratóriumi munkában való minimális jártassággal, korának hiányos patikai felszereltségével. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az itt végzett vizsgálódásait nem igazolták pozitív eredmények. Szeptember 1-én Kabay János Budapestre ment, hogy gyógyszerész-vegyész doktorátust szerezzen a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen. Augusztin Béla, a Gyógynövénykísérleti Állomás vezetője még egyetemi évei alatt mint oktató figyelt fel a lelkes, ambiciózus gyógyszerészhallgatóra, ezért meghívta intézetébe dolgozni — megjegyezve, hogy szabad idejében foglalkozhat doktori disszertációjával. Intézeten belüli feladata a kábítószertartalmú növények analízise lett. Oda hordta fel a nánási kertben növő és kiáztatott mákfejek nedvét, sűrítő berendezések hiányában napon kiszárított, majd gondosan csomagolt állapotban. A jobb laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok analízise ismét negatív eredményt mutatott, és még qualitativ reakciót is alig adott. Csak később bizonyosodott be, hogy nem az elmélet volt rossz, hanem a kevés, sok manipuláción keresztülment anyagnak tudható be a sikertelenség. Dr. Augusztin Béla — látva Kabay János lelkesedését — a Gyógynövény Kísérleti Intézet kertjében fél holdnyi területet biztosított mák ültetésére. Az intézetben ismerkedett meg Kelp Ilona kémia-fizika doktorátust szerzett „állami scgéd-vegyésznővel". A kezdeti munkatársi viszonyból hamarosan szerelem szövődött, majd 1925. május 30-án egybekeltek. Kabay János szerette volna házasságukhoz a kellő létalapot biztosítani. Újult erővel esett neki az Alföldön termő Papaver somniferrumból történő morfin kivonásához. Elhatározásában az sem zavarta, hogy korának általános felfogása szerint a morfin még nincs készen a máknövényben, a tejnedvekben csupán alapkövei vannak. Céljának elérése érdekében idejének nagy részét az alkaloida-irodalom tanulmányozásának szentelte, feladva korábbi egyetemi és doktorátusi terveit. Időközben két tanulmánya készült el : A „Magyar-