Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szlatky Mária: Dudith András (1533—1589) humanista philologus levelezésének orvostörténeti jelentőségéről

de nem feledteti a tényt, hogy a magyar művelődéstörténet máig adós Dudith András életének és munkásságának összefoglaló feltárásával, értékelésével. Jelen dolgozat csupán főhajtás, tiszteletadás kíván lenni, emlékeztetés és figyelemfelhívás egy kiváló, felvilágosult szellemre, akinek alakja méltatlanul vész el a feledés homályos ködében. Ki volt Dudith András? Tömör válaszként hadd idézzem máig legértőbb, legalaposabb francia monográfusának szavait: „Magyar humanista, teológus és filológus, tudós és diplomata volt. Turnebe tanítványa, aki cicerói hírnévre tett szert, s aki költő is volt a maga idejében. Egy pápai legátus titkára Angliában, a tridenti zsinat szónoka, három császár tanácsadója, közvetítőjük Lengyelországban. Muret, Paulus Manutius, Theodor de ßeze, Justus Lipsius barátja, hitehagyott püspök, aki kétszer nősült. Rómában kiátkozták, a protestánsok szemében mindvégig gyanús maradt, hajlott a sociniánizmus felé. Jártas volt több nyelvben, elegáns fordító, érdekelte a jog, a történelem, az orvostudomány és az asztronómia."

2 1533. február 16-án született Budán. Nevét ő maga mindig Andreas Dudith-ként, azaz „th"-val irta alá, olykor kiegészítve azt (az anyja után felvett)) Sbardelatti névvel, vagy nemesi előnevével „ab Horehovitza", azaz horehovitzai. Szlavóniai magyar földbirtokos család sarja volt. Nagyapja Dudith Jakab, II. Ulászló tanácsosa volt, apja, Dudith Jeromos a törökök elleni küzdelemben vált híressé vitézségével, majd esett el igen fiatalon. Anyja, Magdalena dei Sbardelatti olasz származású volt, ősi veronai ncmescsalád sarja, akik a 15. században repatriáltak Magyarországra. Két testvér, Augustino di Sbardelatti és Gian Andrea di Sbardelatti a 15. század elején Budára költöztek. Gian Andrea di Sbardelatti és Caterina dei Nani, egy velencei nemes leány házasságából született Magdalena, Dudith András édesanyja, aki igen korán, gyermekének születése körüli időben özvegyen maradt. Életének hátralévő idejét jórészt Olaszországba visszatérve töltötte. Az árván maradt kisfiú neveltetését a nagybácsi, Augustino di Sbardelatti irányította, aki ekkor V. Károly bizalmi embere, tanácsosa volt.

3 A harcok dúlta magyar földről biztonságosabb helyre, Boroszlóba (ma Wroclaw, Lengyelország) küldte, ahol első nevelője Johann Henckel holland származású kanonok volt. Johann Henckel Mária királynő bizalmasa és gyóntatója volt előzőleg, a királynő körüli humanista kör egyik jeles alakja, aki élete végéig levelezésben állott Erasmussal is. A mohácsi katasztrófa után, amikor Mária királynőt bátyja, V. Károly Németalföld kormányzásával bízta meg, el kellett válniuk, mivel Henckel felvilágosult vallási nézetei miatt gyanús és megbízhatatlan volt V. Károly szemében. Boroszló ekkor — Thurzó János püspöksége idején — híres volt vallási toleranciájáról, éppúgy mint élénk szellemi életéről, így egészen természetes, hogy Henckel a királynő környezetéből távozni kényszerülvén, ide vonult vissza.

4 Dudith András, aki az olaszt anyanyelvként beszélte, Henckeltől németül is tanult, amint ezt egy 1575-ben kelt levelében megírta, valamint Henckel oktatta latin és görög nyelvismeretre is. Több kortárs dokumentum tanúskodik arról, hogy Dudith András már 5—6 éves korában komoly latin és görög nyelvtudással rendelkezett. A tehetséges gyermeket Henckel nem taníthatta sokáig, mert ő 1539-ben elhunyt. 2 Costil, P. i. m. (Préface). 3 Erre vonatkozóan ld. Lutteri és Stieff i. m. 4 Fraknói Vilmos: Henckel János, Mária királynő udvari papja. Pest, 1872.; Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp., 1935.