Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Engel Gábor (1852-1935) kórházigazgató és önéletírása
mert azokat Schaffhausenből követelte drágán beszerezni. Ezért ellenségem lett. Rózsahegyi 32 , ki jó barátom volt, hozzá pártolt át. Megtudtam, hogy a schaffhauseni gyár a sebésztanároknak részvényeket küldött ajándékba''' — számol be tapasztalatairól. A végleges igazgatói kinevezés azonban nem történik akadályok nélkül. A helybeli alispán, Gyarmathy Miklós a főispánt, gróf Esterházy Kálmánt — aki egyben a kórházi felügyelő bizottság elnöke is — maga mellé állítva, mindent elkövet, hogy mostohafiát, Groisz Béla szemorvost neveztesse ki igazgatóvá. Három évi csatározást követően, 1890. március 1-én Teleki Géza belügyminiszter aláírja Engel végleges kinevezését. Az 1890-es években három országos állami kórház működött Magyarországon: a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a pozsonyi. Ekkor tervezték egy fővárosi intézet felállítását. Engel az összes közkórház államosítását, egységesítését sürgeti. Az élelmezés megjavítására és az ápolószemélyzet hivatástudatának megerősítésére tesz javaslatot. Már ő is panaszkodik a sok adminisztráció miatt 33 . Engelre kórházigazgatóként elsősorban a koordináló munka hárult. Neki kellett az ellátást, a kisegítő személyzetet ellenőriznie. Közvetlen irányítása alá két-három másodorvos, ugyanannyi gyakornok (többnyire szigorló orvos), eleinte négy, később tizenhat adminisztratív tisztviselő tartozott. Engel fontos szerepet játszott az új klinikák felépítése s főleg berendezése terén. Az előzményeket így írja le: „1896. március 1-én Wlassich miniszter sub auspiciisre lejött, a kórházat megnézte. Este Széchy Károly 3 * tanárnál vacsorázott a rektor, a dékán és én. Mikor búcsúzott, előálltam és kértem, ha már átveszi a kórházat a belminisztertől, építtesse meg a klinikákat. Kevés gondolkozás után kezet adott: » Ígérem, meg lesz«. A kórház átadása 1895. december 31-én, tehát előbb történt. 1897 áprilisától építési bizottságok alakultak. Hauszmann korridoros nagy épületet akart, de a pavilon-rendszert fogadták el." Ez azért figyelemre méltó, mert azon a területen, ahová az új klinikákat építették, már 1889—1890-től állt két, elméleti tanszékeket magába foglaló, Hauszmann Alajos tervezte épület: az Anatómia és az Élettan. Az új klinikaépületeket végül a Korb Flóris— Giergl Kálmán cég tervezte a már meglevőkhöz hasonló stílusban, és Reményik Károly kolozsvári építész kivitelezte. 1899-ig elkészült a Sebészet, a Belgyógyászat, a Szülészet és nőgyógyászat, 1900-ra a Szemészet, valamint a Bőr- és bujakórtani klinika. Végül fenn, a Házsongárd oldalán 1900—1903 között az Ideg- és elmegyógyászati klinika tíz villaszerű épülete. Elsősorban azért döntöttek a pavilonrendszer mellett, mert így minden professzor egyben egy különálló épület és klinika igazgatója lehetett. Velük egyetértésben elsősorban Engelnek kellett a kórházak berendezéséről gondoskodnia. 1898ban állami költségen „a klinikák belső berendezésének tanulmányozására" külföldi utazást tett. Sajnos a visszaemlékezésekben csak pár sort olvashatunk erről az útról és a berendezés nehézségeiről. 1899 szeptemberére elkészült az önálló igazgatósági épület is, ennek hétszobás emeleti lakásába költözött be Engel. Bókay Árpád budapesti kinevezését követően 1890-ben Engel átveszi tőle a kórház „női közosztályának" vezetését, s itt 1899 szeptemberéig, amikor az új épületek átadásával ez osztály megszűnik, összesen 3000 beteget lát el, s a másodorvos segítségével műtéteket is végez. 1890 májusában felterjesztik rendkívüli tanári címre, de a királyi 32 Rózsahegyi Aladár (1855 — 1896) 1883-tól a közegészségtan tanára Kolozsváron. 33 Állami kórházak. Orvosi Hetilap 1893. 11. sz. 34 Széchy Károly (1848 — 1906) 1890-től a magyar irodalomtörténet tanára a kolozsvári egyetemen.
