Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Engel Gábor (1852-1935) kórházigazgató és önéletírása
22 literes űrtartalmú cisztáját. A varratokat a hatodik nap eltávolítja, betege a tizedik nap jár, a tizennyolcadik nap elutazik, s még tizenkét év múlva is egészséges. Önéletírásában Engel ezt az egyetlen orvosi sikerét véli megörökítésre méltónak, erről is nagyon szűkszavúan ír. 23 Pedig a kor egyik legkockázatosabb műtétét hajtotta végre. Az Orvosi Hetilap is hírt adott róla. A kolozsvári úttörés érdeme fötltétlenül a Brandté, arról azonban nincs tudomásunk, hogy Kolozsváron vagy Erdélyben más is végezte volna e műtétet Engel előtt. Ő Lumniczertől és Kovácstól tanulta az ovariotomiát, akik a 70-es évek közepétől évente néhány ilyen beavatkozásra szánták rá magukat. Kovács 1878-ig 19 petefészek-kiirtást végzett, ebből 14 gyógyult. 29 E műtét bravúros alkalmazása, hétköznapivá tétele az 1880-as években Tauffer Vilmos nevéhez fűződik, aki 1891ben már a félezredik laparotomiánál tart. Engel rendszeresen végez petefészek-műtéteket. 1887-ben már az egy év alatti négy sikeres műtét tanulságait összegezi az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-természettudományi szakosztályává átszerveződött Társulat ülésén. 1895 decemberi előadásán pedig már tizenkét évi tapasztalatára hivatkozik. 1888 októberében Engel méhfibroma-műtétéről számol be, s az elkövetkező években egyre-másra végzi a rákos méh hüvelyi kiirtását, melynek meghonosítása 1881-ben Tauffer nevéhez fűződik. E műtéttípusról először az Orvosi Hetilapban közöl tanulmányt 1890-ben, majd A méh sebészetének mai állása címmel a Kovács József-emlékkönyvben (1894) foglalja össze nézeteit, tapasztalatait, ismerteti saját műtéti eljárását. A rákos méh azonnali és teljes kiirtása mellett foglal állást. Panaszkodik, hogy a nőktúlzott szeméremérzete és a bábák tudatlansága folytán a legtöbb rákos nő túl későn kerül orvos kezébe, amikor már nem lehet egészséges szövetben végezni a kimetszést. Ezért a sikeresen műtötték közül is két év után csak 64%, öt év után 36% marad életben. A KAROLINA ORSZÁGOS KÓRHÁZ ÉLÉN Hét évi várakozás után egy állandóbb állásra nyílik kilátása Engelnek. Távoli rokona, Szőts Emil 30 , a Karolina kórház igazgatója 1887-ben betegszabadságot kap, s őt bízzák meg a helyettesítéssel. Szőts még az évben meghal, s így a kórház élén ő marad annak 1919-ben történt megszüntetéséig. „A kórház 200 ággyal hat házban volt nyomorúságosan elhelyezve. Például a bőrosztály három felé. (...) Megvallom, nem örömest lettem igazgató, hiányzott bennem az erélyesség és parancsoló szellem, de törekednem kellett valamely fix állásra, hogy biztosítsam megélhetésemet. Nehéz állás volt eleget tenni a kórháznak és a klinikai tanároknak. Ezért összeütközéseim is voltak Géberrel 21 , mert nem akart egy skárlátost felvenni, Brandttal, mert kértem, hogy ne adjanak ambulánsoknak annyi kötszert és engedje, hogy Pestről vagy Csehországból olcsóbban szerezzek be kötszereket, 28 Petefészektömlő kiirtásának egy esete. OTÉ 1886. 133 — 136. A dolgozat Maiznert jelenlévőként említi. A visszaemlékezés szerint amikor Maiznert meghívta, úgy megharagudott a műtét miatt, hogy egy hétig a szülészet felé sem ment. 29 Vö. Temesváry Rezső : Néhány lap a nőgyógyászat történetéből Magyarországon az utolsó 50 év alatt. Orvosi Hetilap 1906. 1. sz. 30 Híres orvosdinasztia sarja. Incseli Szőts András (1760-1812) városi fizikus, Erdély főorvosa; fia Szőts József (1797 — 1858) Kolozs megye főorvosa, 1836-tól az Orvos-sebészeti Tanintézet tanára majd igazgatója. (Felesége Mauksch Tóbiás dédunokája, s így Engel másodunokatestvére.) Ennek fia pedig Szőts Emil (1843 — 1887) kórházigazgató, aki csíkszeredai Szabó József szülész-belgyógyász tanintézeti igazgató lányát veszi feleségül. 31 Géber Ede (1840—1891) a bőrgyógyászat rendkívüli, 1879-től rendes tanára Kolozsváron.
