Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Engel Gábor (1852-1935) kórházigazgató és önéletírása
varra költözése előtt mint városunk jeles orvosa s közhasznú polgára, mindnyájunk elösmerését és sokunknak háláját érdemelte ki" Finály Henrik már többször idézett akadémiai emlékbeszédén kívül Poór Imre foglalta össze életútját a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 187l-es aradi nagygyűlésén. 17 Engel Józsefnek négy-hat évi időközökben két fia és két lánya született. Mindkét fiú az orvosi pályát választotta, az idősebbikről, Imréről ezt olvashatjuk öccse visszaemlékezéseiben: „Imre bátyám (1842—1907), kinek örökre áldom emlékét, Budapesten végezte summa cum laude az orvosi kurzust. Egy ideig Wagner mellett volt a belklinikán, azután Vásárhelyre ment praktizálni és onnan Dicsőszentmártonba választották meg megyei főorvosnak. Itt egy évig volt és visszament Pestre műtőnövendéknek Balassa tanár mellé, ki úgy megszerette, hogy magánoperációknál a segédje volt. Balassa halálával (1868) már nem maradhatott ott, mert apám kezdett betegeskedni, pénz nem volt, és így kinevezték a honvédséghez ezredorvosnak Vásárhelyre a 22. gyalog- és 9. honvéd huszárezredhez (300 forint évente). Pár év után lemondott és praxist folytatott. Az intelligencia és a vidék mágnásainak volt orvosa, később (1885-ben) városi főorvosnak választották, majd az Erdélyi Kereskedelmi Bank igazgatója lett. Már Pesten híres sakkistaként tartották számon, jól zongorázott, kitűnő emlékezőtehetsége volt. Pesten három táblán játszott vakon sakkot. Erkel Ferenc szeretett vele játszani. Pesten barátjával elment egy új operába, s utána fogadásból elzongorászta és -énekelte az egészet. Gyakran éjfélig zongorázott fejből vagy sakkozott egyedül nem lévén partnere. Szeretett jól enni, de szeszes italt soha sem ivott. Délután egy kapucinerre elment a kávéházba — ez volt összes szórakozása. Betegeivel jó modorú volt, mint Wagner tanítványa — jó diagnoszta. Megtanult angolul és angol orvosi lapokat hozatott. Különösen a luesszel foglalkozott sokat. Purjesz 18 rontott az előkelő praxisán, azt mondván róla, hogy mindenkit francosnak gondol. Pedig abban az időben igaza volt." Engel Imte különben a gróf Teleki családnak is orvosa volt, s a híres Teleki Téka épületében lakott. Halálakor a helyi lapok szépen emlékeztek meg róla. „Mint kiváló és kitűnő orvosszakember nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendett. Mint magasabb műveltségű ember és mint német neve dacára igaz magyar részt vett a társadalmi élet sokirányú mozgalmaiban, melyek közül sokat éppen ő maga kezdeményezett. (...) Rossz embere, haragosa nem volt senki, mindenkit szeretett, és ez volt titka az ő páratlan nagy népszerűségének — írja a Székely Világ. 19 ORVOSI PÁLYAKEZDÉS A 7 0-ES ÉVEKBEN A család legfiatalabb gyermeke, Engel Gábor 1852. augusztus 9-én született Marosvásárhelyen. Mire iskolás korúra nőtt, Kolozsvárra költöztek, s így az ottani Református Kollégiumban végezte tanulmányait. Apja halála után, 1870 júniusában érettségizett, osztályában a negyedik legjobb eredménnyel. „A tanárok öregek voltak és keveset tanultunk tőlük — akkor láttam azt, mikor az egyetemre kerültem. A pestiek jobb 11 A Magyar orvosok és természetvizsgálók 1871. augusztus 28-tól szeptember 2-ig Aradon tartott XV. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Pest, 1872. 101 — 102. és Gyógyászat XI. 1871. 40. 637. Az Erdélyi orvostörténeti arcképek sorozatban utóbb Pataki Jenő is felidézte alakját: Engel József. Revista Medicalà — Orvosi Szemle II. (1929). 7. 249. (Klny.). 18 Purjesz Zsigmond (1846—1918) 1880-tól 1911-ig a belgyógyászat tanára a kolozsvári egyetemen, a város legtekintélyesebb orvosa. 19 Székely Világ 1907. nov. 31.
