Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)
TANULMÁNYOK - Szilágyi Mihály: A boszorkányperek orvostörténelmi háttere Tolna megye Duna menti községeiben
voltak. Egy részük viszont munkakerülő, csavargó, ezért felcsap „vándororvos"-nak. Megelégszik egy darab kenyérrel, sajttal, szakajtó liszttel, egy-egy ruhadarabbal. Elmondhatjuk, hogy ezeknek a kuruzslóknak a gyógyítás azt jelentette, mint halnak a víz, embernek a levegő, cigánynak a vásár, szóval az életeleme! A boszorkányperek tanulmányozása lehetővé teszi a korabeli gyógyászat felvázolását. Első helyen a fürösztés áll (15 eset), amihez a Paks melletti gyapa-pusztai búcsújáróhely gyógyvizét és különböző füveket használtak fel. A Sárközben a satnya gyereket ún. „keresetlen" (véletlenül talált) lókoponya fürdővizében igyekeztek felerősíteni. A lókoponyát a küszöbön összeaprították. A küszöbön belül eső szilánkokat bográcsban felforralták, s levéből fürdőt készítettek. Tolna megye református falvaiban a 20. század elején is élt a lókoponya-fürdő készítéséhez fűződő hiedelem. Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis utcáin a kerítéskaróra kitűzték a keresetlenül talált lófejeket. 50 A fürdőkészítés egyik különös esetét a „Szépasszonyok tálába hágó" Csizmadia Gyuri gyógyításának irracionális terápiájánál figyelhetjük meg: „A fördö pedig volt készítve széna polyvábul, hét halott hasárul hozott füvekből (azaz: sírdombon nőtt füvekből), mell yet Csizmaziáné maga Gulyás Pálné javoslásábul elkészített.. ." 51 A gyógyítás kellékeinek sorában első helyen állnak a növényi eredetű gyógyszerek. Jóformán egyetlen boszorkányperünk sincs, amelyben a füvek, gyökerek és vadvirágok elő ne kerülnének. A ma ismert első, 1713. évi boszorkányperben Herczegh Marinka azt vallja anyjáról, hogy az füveket szedett és embereket gyógyított. 52 Ludwig János, aki „Burgus országban" (Poroszország) született és kalandos pályafutása alatt Tolnában is megfordult, olyan asszonyt hozott magával, aki „.. .az Gyökér kereséssel is jó tudna bánni". 53 A bőséges választékból csak néhány gyógynövényt iktatunk ide: Aranyos pátrác, borostyánfű, 54 ezerjófű, földi bóca levele, 55 kikerics, levasztikom, Szent Ilona fű, Szentgyörgy virág gyökere stb. Többségük a beteg fürdővizébe kerül. A levasztikom (D. Lingusticum) egy kéziratban fennmaradt orvoslókönyv szerint a belső fájdalmak, a daganat, a fulladás és a kígyómarás ellen hatásos. Egyúttal a vizelet és a menstruáció megindítására is alkalmas. 56 Faraghó Katalin perében a beteg csecsemő testét is levasztikommal kenték be. 57 Egy paksi gyermek megnyomorított kezét „Sanctum lignum"-ía\a\ és „Sassa-frassa"-gyökérrel gyógyították, állítólag eredményesen. 58 Van olyan boszorkány, aki képes a füvek megszólaltatására (elmondják neki, hogy mire valók). 59 A kelések megszüntetésére, úgy látszik, a mézes kovásszal való kötözés bizonyult hatásosnak. A dunavecsei református prédikátor tanácsára a decsi Galagonya Tamás tyúktojással gyógyítja a nyavalyatörős betegeket. 60 50 Kovách Aladár: Lókultusz maradványa a Tolna megyei Sárközben. Ethnographia XIV. 1903. 141. 51 TmL A. c. iv. 108. 52 TmL A. c. iii. 1/1. 53 TmL Sedrialia criminalia iv. 687. 51 „Szárazfájdalomrúl mondotta az Sütőné, hogy jó a Borostyánfű." TmL A. c. iii. 169. 55 „Kötöztem gyermekágyban fekvő asszonyokat, kikben a mihanya megh indult petreselemmel és földi bócza levelével, azok megh is gyógultak." TmL A. c. iii. 184. 56 Vaj kai Aurél: Egy kéziratos orvoslókönyv. Népi gyógyítás Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 7-8. 1975. 253. 57 TmL A. c. iii. 231. 58 TmL A. c. iii. 167. 59 „utolszor a Faszmeresztö fű szollal megh." TmL A. c. iii. l/L 60 TLm A. c. iii. 205.
