Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Szilágyi Mihály: A boszorkányperek orvostörténelmi háttere Tolna megye Duna menti községeiben

A fokhagyma már az ókorban ismert gyógyhatású növény. Allium-tartalma miatt hatásos a gyulladásos betegségek megszüntetésére. Emésztést elősegítő, vérnyomást csökkentő, epe- és májműködést serkentő hatását a modern orvostudomány többször is igazolta. A paksi Csámpai házaspár boszorkányperében a kalapra tűzött fokhagyma segítségével kideríti az egyik tanú, hogy a vasárnapi nagymise látogatói közül kik a boszorkányok.

61 A boszorkányperek aktáiban sűrűn előfordulnak a kenegető javasemberek. A dunaföldvári német katona végtagjait Herczeghné hájjal kenegeti. A madocsai Fejér Ilona is hájjal kenegeti női betegeit, kiket a méhanya és a csömör kínoz. Használatos a levasztikom is kenésre, akárcsak a lólábszár-velő, amit a paksi Vörös Ilona a győri Szerekes István török származású feleségétől sajátított el a „szárazfájdalom" gyógyítására. A paksi Duna-parton éjszakánként lólábszárcsontokat gyűjtöttek a boszorkánysággal vádolt asszonyok. Összeaprították, kiszedték a velőt, s az „ördög tanácsa" szerint gyógyították betegeiket.

62 Az emberi nyállal való kenés Fejér Ilona és Tamás Zsuzsa perében fordul elő nagy számban. Akinek beteg lábát megnyálazták, az csakhamar leszállhatott betegágyáról. A szülőasszonyok is elfelejtették fájdalmukat, ha a falu félve tisztelt füvesasszonyai felkeresték őket, megköpdöstek és megsimogatták hasukat. Viszont nem használt a farkashússal való gyógyítás. Vörös Ilona egy paksi takács sebes kezét hétszer szitált száraz farkashússal kötötte be; a beteg keze nem gyógyult meg, ezért elvágta egy kölyökkutya nyakát, elvéreztette, kiszedte beleit, majd a takács beteg kezét a kutya tetemébe bújtatta. Két nap múlva dió nagyságú kukacok másztak ki a kötés alól. Ezt látván az értelmesebb rokonok leszedték kezéről a kutya tetemét, tűzbe vetették, majd Daróczi Ferencné földesúrnő és az osztrák Klokker kapitány felesége tanácsára Székesfehérvárról „patikabeli" gyógyfüveket hozattak, de négy évbe telt, míg a beteg kéz meggyógyult.

63 Undort kiváltó gyógymódot ajánlott az a „bizonyos Zarándok" is, aki a sebes száj gyógyítását „ember ganéjával" vélte megvalósíthatónak. Egy faddi asszony a tehéntrágyát tökbe töltve, füstölőre rakta, onnan adagolta ki a betegnek.

64 A kocsmai verekedések kárvallotjainak, a bezúzott fejű legényeknek „ördögszart" és szentelt viaszt ajánlott egy dunaföldvári franciskánus.

65 Úgy tűnik, hogy nagy keletje volt a fájó testrész simogatással való gyógyításának is.

66 A gyógyítóképesség rögeszméjében szenvedő paranoid betegekről készült elemzések arról számolnak be, hogy ők kézrátétellel gyógyítottak, mint Krisztus.

67 A dunaszentgyörgyi nótárius 1741-ben tett vallomása szerint a falu hírhedt boszorkánya, Tamás Zsuzsa elment a fátens feleségéhez és „.. .kezét reá tette... azonnal megh könnyebbedéit"?* A „kötésben sínylődő" decsi Gyenesnét egy öcsényi csizmadialegény megérin61 TmL A. c. iii. 18. 62 TmL A. c. iii. 1/1., 167. — „Az ördög fekete ló képiben azt mondotta gyógyétsak Ló lábszár csontyábul szedett zsírral." TmL A. c. iii. 169. 63 TmL A. c. iii. 167. 64 TmL A. c. iii. 18., 169. 65 TmL A. c. iii. 1/1. 68 Az angol és francia királyok jó ideig azt állították, hogy az érintéses gyógyítás adományával születtek a világra. 67 F. Pisztora —J. Farkas: i. m. 1034. 68 TmL A. c. iii. 184.