Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Szilágyi Mihály: A boszorkányperek orvostörténelmi háttere Tolna megye Duna menti községeiben

A boszorkányság alapeszméje olyasfajta filozófiával szolgál, amely magyarázatot ad a szerencsétlenség körülményeire. „Miért éppen én és most lettem beteg; miért éppen az én tehenem ad véres tejet, és miért éppen ma ?"

35 A községi elöljárók, a cselédet tartó parasztok, a kanászok, a vizsgázott („actualis") bábák és az ún. „paraszt-bábák" között feszülő ellentétek a 18. század első felében a boszorkányüldözés mezében nyilvánultak meg. Bűnbakot keresnek, hogy bajaikért valakin, aki nem tud visszaütni (mert jöttment, aki mögött nincs rokoni és gazdasági bázis, amire támaszkodna), bosszút állhassanak. A Tolna megyei boszorkányperek különös vonása: a református községek magatartása. Bármerre fordítjuk fejünket, azt kell tapasztalnunk, hogy boszorkányperek csak reformátusok vezette községekben sarjadtak. Míg a katolikus földesurak és az egyház általában toleránsnak bizonyultak, addig a református presbitériumok felléptek a boszorkánysággal gyanúsított személyek ellen. Azokat mondhatjuk szerencséseknek, akik a katolikus papok tanácsára — a per során — áttértek a katolikus vallásra. Az egyház a „megtérőket" kiszabadította a vármegye börtönéből.

36 A reformátusokat Európa-szerte a puritán és racionális, a babonát üldöző életszemlélet jellemezte. Angliában a puritánok „boszorkányégetésig menő következetességgel" küzdöttek a babonák ellen.

37 A magyar kálvinista lelkipásztorok is „mennydörögtek prédikációikban a boszorkányság ellen s követelték annak megbüntetését."

38 Makkal László a magyarországi boszorkányperek tömegessé válásának okát abban látja, hogy az értelmiség figyelme a gondolkozás irracionális területei felé fordult.

39 Van olyan vélekedés, amely szerint a reformátusok racionálisan etikus karakterű életszemlélete diszkriminálta és szorította a társadalom peremére az ősi hiedelemvilág képviselőit. De nem kizárt annak a lehetősége sem, hogy az elfojtott, a tudattalanba szorított misztikum iránti érdeklődés ütötte fel a fejét a boszorkányság negatív formájában.

40 A református községekben a lelki és világi hatalom a presbiterek és a közülük választott bírók kezében volt. Mária Terézia boszorkánypereket eltiltó rendelete után is előfordult, hogy boszorkánysággal vádoltak meg asszonyokat. Idézzük az alsónyéki eklézsia presbiteri jegyzőkönyvének 1780. február 22-i adatát: „Pap Péter Feleségétől panaszt tévén Paprika Ferenc nagyobbik Menye ellen abban, hogy mostanában meghalálozott kis gyermekének megrontásai Pap Péter Napának boszorkányságának tulajdonította. Ellenben Pap Petemé pedig sokféle képpeti motskolta Paprika Ferencz háza népét. Azért mivel mind a kettő hibásnak találtatván, ez nem succedalván a pörlekedők megkorbácsoltassanak."^ A boszorkányhit a 18. századi ember életét születésétől haláláig elkísérte és beárnyé" kolta. A boszorkány rontásaitól való félelem szinte vasvesszővel uralkodott rajta35

Pócs Éva: Gondolatok a magyarországi boszorkányperek néprajzi vizsgálatához. Ethnographia XCIV. 1983. 1. 137. Angliában Macfarlane 200 év essexi boszorkánypereiből arra a következtetésre jutott, hogy: „boszorkánysággal vádolni valakit annyit je lent, mint szerencsétlenségét megmagyarázni". Pécs É. i. m. 138. 36 TmL A. c. iii. 132. és 205. számú perirat. 37 Makkai László: Puritánok és boszorkányok Debrecenben. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve VIII. Debrecen, 1981. 113. 38 Uo. 132. 39 Makkai László: A középkori magyar hitvilág problematikájához. Ethncgraphia XCIV. 1983. 1. 108. 10

Pisztora Ferenc közlése. 41 Alsónyéki ref. eklézsia levéltára.