Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

ADATTÁR - Kapronczay Károly: Adatok Robert Koch és Fodor József kapcsolatához

ADATOK ROBERT KOCH ÉS FODOR JÓZSEF KAPCSOLATÁHOZ célratörő tudományos kutatást és a sokirányú érdeklődést, a nemzeti és társadalmi felelősségtudatot egyesítő személyiségként jelenik meg előttünk Fodor József rokonszenves alakja. A pesti orvosi iskolával való kapcsolata ösztönözte Fodor Józsefet arra, hogy 1869-ben „tiszti orvosi eljárásból" magántanári vizsgát tegyen, abban az időben, amikor megindult az orvosképzés reformja a budapesti egyetemen. A reform szellemében a haladó gondolkodású orvostanári kar számos tehetséges ifjút küldött állami költségen külföldi tanulmányútra, hogy az új, viharosan fejlődő szaktudományokat, közöttük a közegészségtant, a fejlett nyugat-európai országokban tanulmányozzák. így Fodor József 1870-pen Münchenben Pettenkoffer közegészségtani előadásait hallgatta, Liebig mellett a közegészségtanhoz szükséges kémiai vizsgálati módszereket sajátíttotta el. Tanulmányútja alatt járt Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Angliában, s e tapasztalatoktól felvértezve 29 évesen már Kolozsvárott egyetemi tanárrá nevezték ki. Alig két esztendőt töltött Kolozsvárott (1872—1874), amikor az Országos Közegészségügyi Tanács és a budapesti Tudományegyetem orvosi kara kivívta, hogy Budapesten felállítsák az orvosi karon a közegészségtani tanszéket, ennek élére pedig Fodor Józsefet nevezték ki. Nemcsak az oktatást szervezte meg, hanem megteremtette a közegészségtani kutatás alapjait is. A közegészségtan vizsgálatát nemcsak a járványok megfigyelésére kívánta kiterjeszteni, hanem az emberi környezet nagy területeire, a talajra, a levegőre, a vízre és a településegészségügyre, amelynek keretébe tartozott az ivó- és a szennyvíz, a csatornázás, a közművesítés, a fűtés, a levegő tisztasága, a szemételtávolítás vizsgálata. Ennek tanulmányozására felhasználta az újkori egészségtudomány leghatásosabb vizsgálati tudományát, a bakteriológiát, amely Pasteur és Koch munkássága nyomán megszabadította a járványtant a feltételezésektől és a misztikus spekulációtól. Az immunitás lényegét kutatva, Fodor a vérkeringésbe juttatott baktériumok sorsát vizsgálta. E kísérletei során elsőként hívta fel a figyelmet a vérsavó baktériumölő hatására. Eredményes tevékenységéért 1891-ben a Cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. A magyar orvosi szakirodalomban Fodor József az elsők között foglalkozott behatóbban a bakteriológia kérdéseivel: még pályakezdőként — igaz, csak megsejtésként — az ismeretlen szaktudomány oldaláról igyekezett megközelíteni a közegészségtan alapvető kérdéseit, a járványtani összefüggéseket. Már 1869-ben -— Az árnyékszékrendszerek című munkájában — védelmébe vette Hallier akkor sokat támadott gombatanát, amit Pettenkoffer és Virchow is elvetett. A járványos megbetegedést okozó mikroszkopikus kórokozókkal kapcsolatban a következőket írta: „... A feltörekvő eszméket nincs ami úgy lesújtson, mint nevetségessé tételük. Pedig ezen tan a valószínűség mellett a nagyszerűség csíráit is magában hordja. Ezen tan hivatva van az orvosi tudományban forradalKAPRONCZAY KÁROLY