Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)
ADATTÁR - Kapronczay Károly: Adatok Robert Koch és Fodor József kapcsolatához
mat előidézni, fel forgatóbbat és emellett gyümölcsözőbbet, mint ezt most még csak gyanítanánk is. Forradalmat, amely dúsan kárpótolja az utolsó évtizedek nagy eszmékben szegény, tudományos különcködésben, hajszálhasogatásban gazdag idejét. E tan védelmet, jóakaratot és mindenekelőtt szorgalmas kutatást érdemel, nem lekicsinylést." 1 Fodor József „megérzéseit" igazolták Koch és Pasteur kutatásai, amelyek segítségével Fodor új alapokra helyezte talajvizsgálatait. Ezért is köszöntötte örömmel Fodor Kochnak 1876-ban kiadott Aetiologie der Milzbrandkrankheit című tanulmányát, 2 majd 1878-ban — a sebfertőzés okait tárgyaló — Untersuchungen über die Aetiologie der Wundinfectionskrankheiten című könyvét, 3 később — 1882. március 24-én — a tbc bacillus felfedezését. A Semmelweis Orvostörténeti Levéltárban őrzött Koch-levelek híven tükrözik Fodor József és Robert Koch kapcsolatának alakulását, amelyből kitűnik, hogy Fodor jelentős szerepet játszott Koch tudományos eredményeinek a magyar közegészségtan területén való alkalmazásában. Fodor 1876-ban már személyesen ismerte a nagy német tudóst. Amikor Fodor Józsefet 1876-ban — kétesztendős kolozsvári tartózkodás után — kinevezték Budapesten a közegészségtan tanárának, részletes intézetfejlesztési tervet dolgozott ki. Még ebben az évben európai tanulmányútra ment, hogy intézete felszereléséhez tanulmányozza a vezető közegészségtani intézeteket. Tanulmányútjának első állomása Breslau (Wroclaw) volt, ahol felkereste intézetében Julius Cohnheim professzort, Virchow kiemelkedő tudású tanítványát, akinek tanszékén már hosszabb időt töltött 1871ben. Fodor József útinaplója szerint 1876. május 5-én Cohnheimnél beszélgetést folytatott dr Schenkl prágai, Koch wollsteini és Herschl breslaui orvosokkal. 4 Fodor innen Münchenbe ment, ahol részt vett a német higienikusok kongresszusán. Hazatérése után (1876. szeptember 16-án) az Orvosi Hetilap hasábjain ismertette Koch Aetiologie der Milzbrandkrankheit című tanulmányát, különös figyelmet szentelve az antrax-bacillus kimutatás módszerének. Kapcsolatuk további alakulásáról (1883-ig) nincs adat, de Fodor, naplójának bejegyzései szerint, 1883 júliusában részt vett a berlini Egészségügyi Kiállításon, ahol elnyerte a kiállítás egyik aranyérmét, és a Német Higienikusok Társasága tiszteletbeli tagsággal kitüntették. Berlini tartózkodásának idején — 1883. július 10-én — felkereste intézetében Robert Kochot és a tbc kórokozóinak kimutatási módszeréről beszélgetett vele. 5 Ezekután nem váratlan, hogy 1886. december 4-én Fodor József Lumniczer Sándorral együtt Robert Kochot és Louis Pasteurt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek tiszteletbeli tagságára ajánlotta: „Alulírottak ajánljuk Louis Pasteurt, a párizsi Akadémia tagját, valamint Robert Kochot, az egészségtan tanárát a berlini egyetemen a bp-i Kir. Orvosegyesület tiszteletbeli tagjául. Pasteur mint tudós, korszakalkotó felfedezésével az orvostudománynak új irányokat tárt fel, a tudás ú j kincseit szerezte meg, egyszersmind az emberiség jótevőjévé vált. Ugyanő Magyarország tudósait előzékenységével, sőt barátságával tüntette ki, mikor intézetében okulás és búvárkodás végett megfordultak. 1 Fodor József: Az árnyékszékrendszerek. Pest, 1869. 24. 2 OH 1876. 20. évf. szept. 16. 41. 3 OH 1878. 22. évf. okt. 14. 39. 4 SOMKL. Fodor József iratai: 1876. évi útinapló. 3 Uo. 1883. évi útifeljegyzések.