Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

ADATTÁR - Dóka Klára: A pesti sebészek céhlevele

azzal érvelt, hogy a diplomával rendelkező sebészek nem tekinthetők iparosoknak, nem hozhatnak létre céhet.

23 A „borbélyműhelyt tartó sebészek céhe" azonban újabb kiváltságlevél nélkül a 19. század első felében fennmaradt, bár tagjai mindig kevésbé foglalkoztak érdemi gyógyítással. A sebészmesterek az új tagoktól most is megkövetelték a diplomát, aminek ekkor már az is volt a jelentősége, hogy az újak felvételét nehezítsék.

24 Az átalakult szervezet viszont megőrizte egyetlen privilégiumában rögzített alapfeladatát az utánpótlás képzése terén: az 1851/52-es egyetemi rendtartás szerint polgári sebész szakra még mindig 3 éves műhelygyakorlattal és céhes tanulólevéllel vették fel a hallgatókat. FÜGGELÉK A SEBÉSZEK 174 5-ÖS CÉHLEVELE Nos Maria Theresia Dei gratia Regina Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, et Sclavoniae, Archidux Austriae, Dux Burgundiáé, Brabantiae, Styriae, Carinthiae, et Carnioliae; Comes Habspurgi, Flandriáé, Tyrolis, at Goritiae, Nupta Dux Lotharingiae, ac Barri; Magna Dux Hetruríae et cetera. Memoriae commendamus tenoré praesentium significantes, quibus expedit universis. Quod pro parte, et in personis fidelium nostrorun prudentium ac circumspectorum Stephani Arvay, Adami Viasz, Joannis Theophili Rudolffy et Joannis Bukoveczky, civium et magistrorum Chyrurgorum, Nationis Hungaricae, in Libera Regiaque Civitate nostra Pestiensi degentium, et commorantium, exhibiti sint nobis, et praesentati certi quidam cehales articuli, pro meliori inter eosdem servando ordine concinnati, et hungarico ideomate conscripti, tenoris infrascripti, supplicando Majestati nostrae débita cum instantia humillime, quatenus Nos praenotatos Cehales Articulos, omniaque, et singula in iisdem contenta, ratos, gratos, et accepta habentes, litterisque nostris privilegialibus inseri, et inscribi facientes, Authoritate nostra Regia approbare, roborare, ratificare, ac pro iisdem magistris Chyrurgis Pestiensibus Nationis Hungaricae, ipsorumque posteris, ac successoribus universis valituros, benigne confirmare dignaremur. Quorum quidem articulorum cehalium tenor sequitur in hunc modum:

25 Articulus I-mus. Mint hogy minden lélek arra a végre teremtetet, hogy a fölséges mindenható Úr Istennek dütsősséges szent nevét ditsérje ezén Czéhben lévő és leendő mesterek is, úgy legények, és inasok, egyéb keresztényi magános áitatosságokon kívül, kiváltképpen Úr napi processiókon, és azoknak oktaváin,

26 midőn tudni illik édes Üdvözítőnknek szentséges teste, mellyben érettünk keserves kínokat, és halált szevedet, közönséges tiszteletére, a város tttzain hordoztatik, tartoznak a czéh zászlója alat, tisztességes köntösben megjelenni, s az Istenségnek emberi testben öltözőt második személlyel az Oltári Szentségben, egyenlő szível, lélekkel imádni, és jó rend tartással késérni, szokot büntetés alat. Annak okáért ollyan személlyeket, kik e féle devotiókat

27 kerülik, jövendőben sem tartoznak 23 BFL Pesti lt. Intimata a. m. 8004. 24 Dóka Klára: A pest-budai céhes ipar válsága (1840-1872). Akadémiai K. Bp., 1979. 93, 104. 25 A céhlevél rendelkező része bevezetésből és záradékból áll. A bevezetőben az uralkodó tudtára adja alattvalóinak, hogy 4 pesti borbély (sebész) megkereste őt magyar nyelvű privilégiumtervezetével, kérve, hogy azt a mesterek és utódaik számára erősítse meg, és a jobb rend fenntartása érdekében hagyja jóvá. 26 octáva — nyolcad. 27 devotió — ájtatosság.