Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága

gei közé fogom számlálni, hanem tehetségem szerint szükségesen és valósággal meg igyekezen szolgálni, aki alázatosan leszek a Tekintetes Nemes Vármegyének írtam Miskoltzon 24 April 1781 Esztendőben alázatos Szolgája G. Dombi Sámuel Med. Doctor"

07 Domby jól tudja, hogy ő is mint a tanács minden tagja abból a pénzből él, amit az adózó, kontibuens emberek befizetnek a város kasszájába. „Már az illendőség is azt hozza magéival" — veti fel —, „hogy oly pénzbül, melyet a Szegénység fizetett, lehet valamit engedni oly személynek", aki mindennap a szegénységet szolgálja. A Bába mesterség megjelenése után, 1772. december 16-án jelent meg az a rendelet, mely a tisztviselők fizetését felemelte, és az orvosoknak a közpénztárból minimálisan 300 forintos fizetést javasolt. Ugyanebben az évben volt Miskolcon az a hatalmas tűzvész, mely napokig tartott, és szinte új város építését tette szükségessé. Domby áprilisban írt levele után egy hónappal, május 25-én éjszaka a Fáy kúria melletti épület padlása kapott tüzet. Ez a ház valahol a mai Hősök terén, a Déryné utca felé eső részen állt. Mint Benkő Sámuel topográfiájában leírja, hevesen fújt a jeges szél, s elvitte a tüzet a Czikó utcába, vagyis a mai Kossuth utcába. Innen átterjedt a piacra, vagyis a Széchenyi utcára és a Tanácsház térre, és letarolta a legszebb házakat is. Nem állt meg csak a város szőlőiben, ahová az Angyal-völgyön át terjedt.

58 Domby Sámuel ekkor már nős volt, József nevű első gyermeke 5—6 éves lehetett. Hogy hogyan menekülnek meg a tűz elől, hogyan, miből építtetnek új házal, ki tudja. Anyagi létéről csak annyit, hogy a későbbi művein mindenhol feltünteti: Tekintetes Borsod Vármegyének Érdempénzt vevő orvosa. Donits András az utolsó könyvéhez írt üdvözlő versében kiemeli, hogy „Homlokodat, a nagy világ koronás, messzelátó (Fejedelmei is mindig annyira méltóztatják : ) Hogy koporsód bezártáig érdem pénzed járatják." Janovits Anna nevű felesége még egy fiúval ajándékozta meg, akit Istvánnak kereszteltek. Első fiuk, József Sárospatakon tanult, tanító lett és a Szent Anna templom környékén telepedett le városunkban. Második fiuk, István földmérő mérnök: ő készíti el Miskolc első kataszterét és térképét. Ő a mai Horváth utca 18. sz. házában lakott.°

<J r>7 A levél a ritkábban előforduló kifejezéseinek értelmezése: consoláltatolt : vigasztaltatott, javadalmaztatott; contribuens: adózó, adófizető; iterato: ismételten; reflexió: eljárás. 58 Benkő Sámuel i. m. 53. 59 Családi állapotára vonatkozólag nehéz volt adatot találni. A református Domby Sámuel valószínűleg evangélikus lányt vett feleségül, mert az 1780-tól (a türelmi rendelet idejétől) vezetett evang. anyakönyvben szerepel kisebbik fiának, Istvánnak születési adata: 1784. április 20. a keresztelés napja. István földmérő mérnök lett, térképe segítségével azonosította Marjalaki Kiss Lajos a város topográfiáját a maival, és sikerült Domby Sámuel lakóházát is megtalálnom. (M. Kiss L.: Miskolc régi mellékutcái. HOM Évkv. II. 1958, 133—53. p. és A miskolci főutca topográfiája 1817-ig. HOM Évkv. I. 1957, 102—128. p.) így találtuk meg Domby István házát is a mai Horváth Lajos u. 18. sz. alatt, 355 • -öles telken. Másik gyermeke, József 1794-ben mint sárospataki tanuló ír verset apjához az Orvosi tanítás... előzéklapján. 1774—1776 között születhetett, de adatai sem a református, sem a katolikus anyakönyvekben nem szerepeltek. Lakóháza 1817-ben a Vargaszögben állt, a Szent Anna templommal szemben, a Petőfi és a Nagyváthy u. zárt szegletében, 410 D-öles portán. Ezen a tájon volt a malomárok és a sörház magtára. Ma pártiskola.