Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága
A HÁROM TÉTELES SZÜLÉSZNŐI ETIKA A Bába mesterség előzéklapjain helyezte el Domby Sámuel a Fontos mondásokat, a szülésznők erkölcsi—szakmai—hivatásbeli—etikai normativáját. Mária Terézia bábaesküje latin nyelvű és a vallásos királynő szellemét tükrözi. Főleg arról szól, hogy halálesetkor mi az eljárás, hogyan kell megkeresztelni esetleg méhen belül a halvaszületett vagy meg nem született gyermeket. Tehát nem az általános, hanem inkább a különleges esetek alkalmával tanúsítandó magatartást rögzíti. Domby három „fontos mondását" az első szülésznői erkölcsi—etikai szabályozónak kell tekintenünk, mely a történeti kulturális hagyományokat magába olvasztotta. „A tisztáknak mindenek tiszták: a tisztátalanok, még a legtisztább dolgokat — is, tisztátalanságra fordítják" — hangzik a horatiusi mondás, amely magyarra fordítva az első „fontos mondás" bevezető mondatába foglaltatott. De van másik latin mondás is, mely ugyanerre a tartalomra épül: „sincerum est nisi vas, quidquid in fund is, acescit". így fordíthatnánk : „bármit tölts is piszkos edénybe, romlik az fee". 60 Máté apostol is erre tanít : „Sem ú jbort nem töltenek ó töndőkbe. . . Hanem az ú j bort ú j tömlőkbe töltik és mind a kettő megmarad."'' 1 Dombi Sámuel nem restelli az elfogadott, sokat emlegetett mondásokat egy új mondatrésszel megtoldani: a tisztátalanok még a legtisztább dolgokat is tisztátalanságra fordítják. „A jó Bábákra, felette igen nagy szüksége vagyon a közönséges Társaságnak : mert ezek által szaporíttatik és tartatik fel az emberi Nemzet" — szól a második „fontos mondás". Nem véletlenül írta Esterházy Károly püspöknek Domby: „Amelly Országokban én laktam, annyira becsültetik a Béiba Mesterség, hogy Médicusok, Chirurgusok applicáltattnak reája." 1 '' 2 Magyarországon valóban nem volt nagy társadalmi presztízsük a bábáknak, főleg falun nem, mert nem volt tudásuk, mely ezt a presztízst megalapozhatta volna. De azt is le kell szögeznünk, hogy a bába szavunk mellé nem tapadt a rossz szájízt hagyó boszorkány, vajákos asszony tartalom, amely a környékbéli népeknél megvan.Nálunk a bába szó csak akkor jelent boszorkányt, ha a vasorrú jelző megelőzi, de így is inkább a mesékben emlegetik, nem a való életben." 4 A megye boszorkánypereiben nem szerepel sehol bába. Egyetlen gyógyítással kapcsolatos pert találtam 1742-ben a Kovács Zsuzsannáét, aki Tátosnak mondta magát és pénzért gyógyított. 25 korbácsütésre ítélte a tanács.' 10 A népességszaporulat — amely Domby korában nem csekély — lehet egészségügyi eredmény, de lehet egy viszonylagosan hosszú, háborúktól mentes korszak következménye is. li<i „Aki tsak magának él, és tsak maga hasznát keresi, nem méltó arra, hogy a közönséges Társaságban éljen." így óv minden önzéstől a harmadik „fontos mondás". fi " Ford. Nikodémusz Antal (il Máté evang. 9:16, 17. 62 Bakos J. i. m. 533. fi:í A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Szerk.: Benkő Lóránd. Bp. 1967. I. köt. 209—210. {Szófejtés olvasható még a Pallas lex. 2. köt. 404—405.) (il A Gaal Mózes fordításában és Andor Lóránd rajzaival megjelent Grimm testvérek összegyűjtött meséi között (Bp. Légrády ny., é. n.), A vasorrú bába c. mesében egy rettenetes orrú banya van, amelynek semmi köze nincs a bábához, csak a mesék boszorkányával kapcsolható össze. Szendrei János i. m. II. köt. 637—647. (Boszorkányperek részletezése.) <i(i Az 1787. katonai összeírás szerint a megyében él 136 684 lélek. Ha ezt összehasonlítjuk az 1814-es munkácsi püspöki „Schematismus"-sal, akkor kitűnik, hogy az eltelt 29 év alatt 29 628 lélekkel szaporodott e megye lakossága. Debreczenyi Bárány Péter: Borsod vármegye némely statisticák tekintetében. Tud. Gyűjt. 1817. IX. köt., 49—63. c. tanulmánya alapján.
