Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága
mint bárhol másutt Magyarországon. 49 A képzés itt az egyetemi kóroda mellett folyt német, magyar és román nyelven, s mindig januártól júniusig tartott. Mindezek mellett a következő században az egészségügy szervezésének állandó gondja a bábák működése, oktatása, s minden tíz évben országos rendezés alá kell vetni a rendszert. 00 Miskolcon 1768-ban Neszléri Judit bábaasszony nevével találkoztam, akit Domby vizsgáztatott, s aki egy saját kezével írt levelet is hátrahagyott levéltárunkban, lévén némi követelése a vármegyénél. Érdekes, hogy a már ismertetett összeíráson úgy szerepel, hogy 50 rajnai forint az évi bére, de a levélben ,,. . . az Haszon bércnek kifizetésére és lábbeli szükségeimre minden esztendőre harminchat rhénes forintokat résolvait..." 51 számára a tanács. A levél azért íródott, mert „eddig még egy fillért sem vettem benne"; szóval kéri a járandóságát. Miskolcon ekkor pár ezer ember él, akik nehéz szüléseikhez kihívhatták a nyolc sebész valamelyikét, a megyei főorvost vagy az ugyancsak medicinát tanult patikusokat. Amikor Domby Sámuel 1766 és 1769 között a megye bábáinak vizsgálatát folytatta, tapasztalta, hogy a bábák tudatlansága egyöntetű az egész megyében. „Jelen voltak a Szolga bírák Uraimék a Bábák megvizsgálásakor, értették a kérdésekbül és feleletek bűi mennyi Anyák és gyermekek holtának meg az ő tudatlanságok miatt. Tsak egy sem találkozott, aki a fordításának mesterségét tudta volna, midőn helytelenül vagy keresztül fekszik az Anya méhben a gyermek, hogy kell a természeti fekvésre igazítani és hiba nélkül kivenni." Észreveszi Domby azt is hogy ha otthon szülnek is a külföldi asszonyok, nagy tudású orvosokat vagy sebészeket hívnak, akik magukat szülészmesternek nevezik: "Nem lévén a tanultabb nemzetek szemérmetesek a természeti dolgokban. 5,2 Magyary-Kossa emeli ki, hogy Domby tanította elsőként a köldökzsinór két helyen való lekötését úgy, hogy három szál vékony cérnát összesodort vagy inkább font és viaszon végighúzta. Ezt használta a lekötéshez. Ugyancsak ő hívja fel a figyelmünket arra, hogy a „/ábrafordítást sem ismerték addig a bábáink, ebben is Domby az első mestereik."™ A XVI JE században kiadott könyveket általában személyhez szóló ajánlás vezeti be, a Bába mesterség ajánló oldala azonban név kiemelése nélkül, egy testület figyelmébe ajánlja a munkát: Borsod vármegye „minden rendű tisztviselőinek és tagjainak". Ez a tény arra engedett következtetni, hogy a megye viselte a könyv kiadásának költségeit. Ezt így beszélhették meg az elöljáró tisztviselők Dombyval, s egy bizonyos összeget letétbe helyeztek nála, a költségei fedezésére. Kocsival kellett kijárnia a megyébe a bábák és sebészek vizsgálatára, ki kellett fizetnie a nyomtatást, a könyvkiadás költségeit. Az összeg elszámolásánál kitűnt a tanács kicsinyeskedése, mert sem napidíjat, sem más jogos költséget nem ismertek el, s Domby kérvény írására kényszerült érdekeinek megBp. 1899—1902. 1—II. köt.; Kornis Gyula: A magvar művelődés eszméméi 1777 1848. Bp. 1927. I—II. köt.: Kosáry D. i. m. Az egyetem avatásáról beszámol a Magyar Hírmondó 1780. júl. 5-én A Budai Universitás felállításának ünnepe címmel (elmeséli az egyetemi oktatás történetét). 1!J Maizner János: A kolozsvári orvossebészeti tanintézet történeti vázlata. Kolozsvár, é. n. 50 A Gen. Norm. Sanit. után a legnevezetesebb magyar egészségügyi rendelkezés az 1876-ban kiadott Közegészségügyi törvény. Ennek XVI. fejezete foglalkozik a szülésznőkkel. A hivatás folytatását oklevélhez köti. 51 Borsod megyei Levéltár, Acta Pol. XII. I. 1071. Neszléri Judit bába levele a tanácshoz 1768. júl. 26-án, melyben bérének és „lábéli szükségeinek" fedezésére 36 rajnai forintot kért, mint elmaradt járandóságot. Bakos J. i. m. 533. 53 Magyary-Kossa Gy. i. m. 111. köt. 295.; Bakos J. i. m. 533.
