Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: A felvilágosodás mentálhygiénéje külföldön és Magyarországon

egészségre való hatásukat is jelzi: „Valamint magában az Elmében az Indulatok két ellenkező kút-fejekből follynak, úgy-mint d jó-kedvből és unalomból, úgy tapasztaljuk, hogy d szerint a' Testben-is két féle, egymással ellenkező változásokat okoznak. A reménység, bizodalom, szeretet, öröm, gyönyörködés, mind nagyobb nagyobb jó kedvel járnak, e

1 szerint a" vért-is és az inakban lakó spiritusokat mind nagyobb mértékben fel-indítják : még pedig úgy, hogy azoknak az egész testben szabadabb, vígabb járások légyen, és a belső részekről a' külsőkre siessenek". . .„Az utalás, irígykedés, gyűlölés, félés, szomorkodás, kesergés, kétségben esés, í' a" t. a nagy unalomból jönek, hasonlóké pen meg-zavarják Ű' vérnek és spiritusoknak rendes járását, de az elsőkkel épen ellenkező módon"

16 A „jó kedvből" fakadó indulatokkal bátran éljünk. „Minden vétek aránt való gyanuság nélkül, a Természetnek minden gyönyörűségeivel, mértékletesen; tsak arra vigyázzunk, hogy ne talám, midőn testünkéit kelletinél bővebben gyönyörködtetjük, Lelkünk j óv olt ár ól el-ne felejtkezzünk."

1 ' Meg is határozza a túlságos öröm káros élettani következményeit. Úgy tartja, ilyenkor sok spiritus elillan, erre gyengeség, melankólia következi. Hivatkozik itt Sanctoriusra, aki szerint az örömtől fokozódik a perspiratio insensibilis. Ugyanakkor a szerző roszszallását fejezi ki az örömöket megtagadó zord moralisták és Tartullé-ök ellenében. Érzékletesen írja le a negatív indulatok vegetatív következményeit: ,,. . . elszárasztják a testet, meg-erőtlenítik az inakot, ki-szív jak d tsontoknak velejét; a' májjat és lépet meg-dagadoztatjók, d hószámol, és arany ért meg-rekesztik, sárgaságot, idétlen szülést, hypochondriac a nyavallyát, melancholiát, colicát, scorbutot. . ." stb. okoznak.

78 Színesen ecseteli a harag kórélettani drámáját: „A harag mindenkor hirtelen való erős meg-szomorodáson kezdődik : innen egy pillanatra vissza is veri d vért d belső részekre. De ott mintha puska port gyújtanának fel benne, olly szörnyen fel-buzdítja, és olly iszonyú sebességgel rohant at ja azt azon pillanatban a külső részekre, nevezetesen pedig a főre, melly miatt d spiritusok-is ott öszve zavarodván, minden rend és törvény nélkül tsapodnak mindenfelé."

1

''

1 Egyidejűleg a megrekedt nedvek megsavanyodnak, csípőssé lesznek, emiatt cpebaj, skorbut stb. keletkeznek. A patológiai értelmezés itt tehát a hagyományos jatromechanikai és jatrokémiai sémák összeegyeztetéséből adódott. A témakör különben közel állt Kibédi Mátyus Istvánhoz. Az élettani-kórtani történések alapjául szolgáló korabeli elméleti modellt, az irritabilitas problematikáját, valamint a melankólia pszichoszomatikus kölcsönhatásait a szerző már az utrechti egyetemen, 1756-ban megjelentetett két disszertációjában részletesen elemezte.

80 A szellemi túlterhelés veszélyeiről és hiábavalóságáról kialakult véleményével a II. fejezetben foglalkoztunk. A szenvedélyekről szólva, id. Lenhossék Mihály az elhatalmasodó egoizmus központi problémájából indul ki. Szerinte ez „a rossz karakter uralkodó princípiuma, mely az emberiesség valamennyi jó érzelmét elnyom ja, a jóakaratot, a figyelmességet, a szeretetet 76 Kibédi Mátyus 1.: Ó és új diaetetica. Pozsony, 1793. VI. köt. 604. 77 Uo. 614. 78 Uo. 626. 79 Uo. 649. 80 Mátyus István: Elméleti-gyakorlati értekezés az általános és beképzelt búskomorságról. Utrecht, 1756. máj. 12.; Mátyus István: Positiones medicae inaugurales de irritabilitate et quibusdam aliis medicináé capitibus. Utrecht, 1756. jún. 11. (mindkét munka dr. Farcady Elek kéziratos fordításában). Itt is megköszönöm Spielmann József professzor úrnak, hogy figyelmemet e munkákra felhívta és lehetővé tette, hogy a kivonatos fordítás másolatát megtekinthessem, (a szerző)