Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: A felvilágosodás mentálhygiénéje külföldön és Magyarországon

1. ábra. Mátyus István hol mint jótékony gyógyszer, máskor mint romboló és halálos méreg hatnak ránk..." „A betegségek túlnyomó része, melyeknek az emberi nem alá van vetve, a beteges kedély következménye. "

63 Tehát a lelki élet legingatagabb szférája, az érzelmek és az indulatok kerültek az orvosi vizsgálódások fókuszába. Ez annál inkább lényeges volt, mivel az értelmi-érzelmi kiegyensúlyozottság a felvilágosodás korának vezető eszményei közé tartozott. A kor az emberi jólét megvalósulásának alapfeltételét a racionális életvezetésben látta, mind az egyéni, mind a társadalmi élet dimenzióiban. A korabeli mentálhygiénés írások formai szempontból két típusba sorolhatók. A régebbi, hagyományos megoldás az volt, hogy a lelki-érzelmi élet egészséget érintő problémáit a „res non naturales" keretei között, annak részeként tárgyalták. A másik, a későbbiekben alkalmazott forma, az egyes kiemelt kérdések (pl. életkor, nem, foglalkozás és egyes tulajdonságok jellemző kóros lelki következményei stb.) különálló monografikus feldolgozása. E témák differenciálódása, elemzésük és kifejtésük színvonala idők €:i Id. Lenhossék, M.: Darstellungen der menschlichen Leidenschaften Pesth, 1808. (Bevezető)