Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége

nem megy át a meghatározó képzet feltűnése után minden részleten.™

0 Ha ez így van, mennyire kellett érvényesülnie Széchenyinél a forradalmi korszakban, amidőn lelki élete érzelmi színezettel a nála megszokottnál is crősebben túltömött volt.

13(5 Különösen hibás a magyarázat, ha egyetlen tényezőre támaszkodik. Sajnos a Széchenyi-irodalmat bőven terheli ilyen hiba,

13

' némelykor mélypsychológiai színezettel. Fikciójellegű például az önvádlásoktól gyötört Széchenyi lelkiállapotát „vezeklésnek", majd későbbi aktivitását „megtisztulásnak " nevezni.

138 Az ürt, amely a nem-orvost és az idegorvost a psychopathológiai értelmezésben elválasztja, érzékeltetik Viszota Gyula és különösen Angyal Dávid fejtegetései.

139 Teljesen félreértette Schaffert, aki szerint Grünwald felfogását „szakorvosi tekintéllyel új életre ébresztette" volna. Pedig Angyal maga is idézi azt, ami Schaßemal éppen a lényeges, ti. hogy ő a melancholia, tehát az elmebetegség diagnózisát elvetette.

110 Schaßer Angyalnak adott válaszában

111 hangsúlyozza, hogy Széchenyi az 1848-as katasztrófa előtt „nem volt elmebeteg". Angyal

1

'

11 — Schaffer és Salgó véleményét szembeállítva egymással — idézi, hogy már Salgónál is jelentkezett az alkat gondolata: „az ideges elmebajra disponált és. . . hypochondrizáló Széchenyi"-röl beszélt. Az alkat jelentőségét emeli ki KrafTt-Ebing is, aki az adatokat nyilván csak töredékesen ismerhette, Grünwaldhoz intézett levelében „Sie haben Recht, indem Sie Széchenyi s Umkehr auf politischem Gebiet, seinen Wankel- und Kleinmuth auf Rechnung einer Neuropsychopathic setzen".

1

** Az alkati psychopathiás vonásokat akut psychogen psychósisra hajlamosító tényező135 „... nicht bloss die verbindenden Beziehungen zwischen den Vorstellungen, die Über

— und Unterordnung, der Begründungen und Folgen der Übereinstimmung und des Widerspruchs werden unanschaulich erlebt

... " Bumke, O. : Psychologische Vorlesungen. 2. Aufl. München, Bergmann,. 1923. 86. 136 "Stark gefühlsbetonte Gedanken werden vielleicht noch häufiger als andere nicht in Worte gekleidet." Bumke. i. m. 87. 137 így Széchenyi összeroppanását arra vezetni vissza, hogy megismerte az osztrák kormány álláspontját közlő királyi leiratot. „Széchenyi.. . ennek megismerése óta tisztán látja, hogy a Habsburgok oldaláról fenyegető veszély részengedményekkel el nem hárítható: az engedékenység gondolatát egyszer sem veti fel többé" Továbbá: „. .. szenvedése.. . nem annak következménye, amit némelyek hisznek, hogy tudniillik »nem érzi a napok sú/yát«, amely éppen abból következik, hogy felfokozottan érzi őket, s hogy úgy érzi az országra zúduló csapások mind őt találják végül, de ennek így is kell lennie : így kell vezekelnie iszonyú vétkeiért" Spira György: Széchenyi az 1848-as forradalomban. Bp. Akad. Kiad. 1979. 138 Spira Gy. 1848 Széchenyije i. m. 325. A „vezeklés" fogalma először valószínűleg Gyulai Pálnál jelent meg általánosabb tartalommal (Gróf Széchenyi István utolsó évei. Bp. Szle. 1866. Új folyam 4.). 139 Naplók, Viszota kiad. i. m. IV. XXV. skk. Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István ifjúkori naplói. Századok, 1925. nov.—

dec. és Szakaszok Magyarország újabb történetéből. Bp. Franklin, 1928. 22—23. — Hogy az ür ma is áthidalhatatlan, tanúsítja Kosáry Domokos megjegyzése nemrégiben megjelent művében: „Angyal Dávid... teljes joggal bírálta azt a ,módszert', ahogy a történeti adatokat kezelte egy idegorvos: Schaffer Károly. .. ; ez utóbbi szerint Széchenyi 1848 előtt volt betegebb, mint hiszik, viszont 1856 után úgy meggyógyult, hogy nyugodtan haza is mehetett volna.. . " Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. Bp. Magvető, 1981. 290—291. Ez leegyszerűsíti Schaffernek a Széchenyi psychopathiás alkatára vonatkozó fejtegetéseit. "" A pathológiás lelkialkat és a psychosis közötti megkülönböztetés nélkül jegyzi meg Gergely András, „hogy Széchenyi a psychosis maniaco-depressiva betege. A betegség csaknem valamennyi vonását fellelhetjük nála." Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban. Bp. Akad. Kiad. 1972. 43. és Tiszatáj, 1980. 5. 52. 111 Gróf Széchenyi idegrendszere. Orvosi Hetilap. 1926. 70. 94. 112 Angyal D. Szakaszok i. m. 28. skk. 11:1 Bp. Szle. 1890. 62. 117.