Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége

meggondoltunk" azt, hogy ///. Napóleonhoz és Palmerstonhoz fordul.

130 Dc mindezt nem könyvelhetjük el egyedül Széchenyi lelki statusán. Figyelembe kell vennünk, hogy az általános hangulat, nemcsak a magyarok között, de több európai tényezőnél is kedvezett ennek az aktivitásnak. Környezete segítette Széchenyit a vállalkozásokban. Ahhoz, hogy a Blick megjelenjék, szüksége volt, hogy a kéziratot fia magával vigye Londonba, és hogy ott Rónai Jácint gondozza. Mindezt tekintetbe véve, nem tekinthetjük Széchenyit cselekvőképességében korlátozottnak. AZ ÖNGYILKOSSÁG Széchenyi öngyilkosságának előzményeiről nem tudunk teljes képet alkotni. Az 1860. március 3-án végzett házkutatást mindjárt röviden és tárgyilagosan feljegyezte. A hivatalosjelentés szerint igen fegyelmezetten viselkedett; a jegyzőkönyvet a következő megjegyzéssel írta alá: „Mit dankbarer Anerkennung der Humanität, mit welcher die Betreffenden ihre Pflicht erfüllten." Károlyi Árpád ehhez megjegyzi, hogy az írás reszkető kézre vall.

131 A következő napokban sem látunk különösebb naplófcljegyzést. Mégis a házkutatással hozza összefüggésbe dr. Goldberg a rosszabbodást.

132 Március 4-én Thierry rendőrminiszterhez írt levelében — talán nem teljes meggyőződéssel — magyarázza, miért maradt az elmegyógyintézetben.

133 Március 17-én olvassa a miniszter válaszát: "Das von Ihnen... gewählte Asyl, hat längst ein Solches zu sein aufgehört"}

M Feljegyzései hamarosan még nyugtalanabbak lesznek. Élettelennek, illetve életkedv nélkülinek érzi magát. Lesújtja őt Jósika Samu halála is. A hó végén 4 napon keresztül kétségbeesés, de mindig csak egy-két szóval. Április 1-én az utolsó bejegyzés: „Kann mich nicht retten!" ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉS Már a bevezetésben hangsúlyoznom kellett, hogy vannak lelki jelenségek, amelyek átmenetet képeznek a normális és pathológiás között és nehezen sorolhatók az egyik vagy a másik oldalra, nem jelentenek azonban elmebetegséget, hanem legfeljebb neuropsychopathiát. Az orvosi psychológia keretek közé szorít ja azokat a törekvéseket, amelyek az egészséges ember elgondolásai alapján keresik a psychopathiás megnyilvánulások és a psychosis kiváltó tényezőit. Távol esnek a psychopathológiától a gondolatkonstrukciókon alapuló magyarázatok: ezek az értelmezők és nem a betegek mérlegelései, a psyché szövevényéből nem azt szerkesztik meg, ami a beteg tudatába juthatott, hanem amit a magyarázó kigondolt. A psychológia mindenkor megszívlelendő tétele, hogy sző és cselekvésbeli magatartásunk 130 Döblingi hagyaték i. m. I. 233. 181 Döblingi hagyaték i. m. I. 86. 132 Sőt "völliger Umschwung in seinem Krankheitszustande" áll a felvilágosításairól felvett rendőrségi jegyzőkönyvben. Viszota, Irodalomlört. Közi. 1934. 44. 54. 133 "Seit beinahe II Jahre bin ich hier eingeschlossen, gehe nicht einmal aus meinen Zimmern, so sind meine Nerven geschwächt. Die kleinste Überraschung macht meine Pulse stocken, ich habe wohl viele lucida intervalla, im Ganzen ist mein Gehirn aber so getrübt, dass ich nicht im Stande bin, einem zusammenhängenden Geschäft vorzustehen " Döblingi hagyaték i. m. 1. 461 m Döblingi hagyaték i. m. 1. 488.