Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége
lehetett volna alárendelt, csak vezér, mégpedig, mint a dolgok álltak, csak az oppositiö vezére lehetett volna. Ilyesmire azonban az akkor még fennálló absolutismtts alatt nem volt még semmi törvényes tér; a legelső lépés összeütközésbe hozta volna a grófot a hatóságokkal, a második pedig már aligha lehetséges lett volna." 123 Persze egyéb érzelmi tényezők is befolyásolhatták elhatározásában. 122 „A Széchenyi működését körülvevő homály sűrűségére jellemző, hogy amikor a Blick megjelenése után egy kém azt jelenti a rendőrségnek, hogy Széchenyi írta, levelét egyszerűen ad acta tették, mint képtelenséget, hogy az elzárkózva élő ember ilyen, a jelen helyzetet kitűnően ismerő, sziporkázóan szellemes művet írjon, azt ismeretlen módon külföldre juttassa és ott megjelentesse"^ 33, 1857. május 3-án kezdte meg Döblingből fennmaradt első naplófeljegyzéseit. Ezek szaggatottsága, rövidsége — mintha csak az 1848 előttieket folytatná. Első irodalmi jellegű elmefuttatása — a Szerelem Szeretet 1856-ból származik. 121 Érdekes, hogy jó 7 év óta állandó német nyelvű környezetében — döblingi levelei is eddig mind németek — hosszas magyar fogalmazványba kezd. 1857. november 1-én kéri Tasnert, hogy iratait Pestről küldje Döblingbe. 1857-ben írta magyar nyelven a Nagy Szatíra címen Károlyi Árpád által összefoglalt és nyomtatásban csaknem 700 oldalt kitevő iratot is. 1858-ból erednek első közügyekben intézendő levelei, így az Akadémia alapszabályaira vonatkozó is. 1859 októberéből kelt feljegyzései már a politikai viszonyok ismeretéről, sőt tervekről tanúskodnak. Amint a szűkszavú naplóiéljcgyzések között ritka a depressziós jellegű, éppúgy feltűnően nyugodt hangúnak kell mondanunk legutolsó irását, a Disharmonie und Blindheit címűt, amelyet 1860. januárjában kezdett el, és amelyet befejezetlenül vittek el március 3-án a házkutatás alkalmával. Ebben a nyilvánosság számára szánt munkában korántsem él azzal az igen kemény, durva kifejezésmóddal, amelyet különösen a Szatírában, de még a Blickben is alkalmaz. Az utolsó évek írásművei arról tanúskodnak, hogy hatalmas emlékezeti anyag állott rendelkezésére. Dr. Goldberg megjegyzi, hogy mások könyveibe is írt megjegyzéseket, amelyek „originelle, mitunter herrliche Gedanken" tartalmaznak. De különösen bizonyítja Széchenyi értelmi képpeségeinek és egyénisége számos vonásának megtartottságát, hogy saját történelmi szerepét higgadtan tudta megítélni. 12 "' És bizonyítja a döblingi hagyaték. Találóan mondja Túri Béla a Blick-et a Nagy Szatíra leányának. 12 " A világirodalom komoly méltatását érdemelné a szatirikus képességnek ez a ragyogása. 121 Falk i. m. 122 „Ismeretlenektől való félelem, remegés a sejtelmektől, magyarázhatatlan lelki érintkezésben való hit" Kecskeméthy Aurél: Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála. Pest, Emich, 1866. — Falk „a kiállt betegség sebhelye gyanánt saját személye biztonságát illetőleg bizonyos szorongás"-t csak harmadik tényezőként említ. 123 H. Boros Vilma: Széchenyi István hátrahagyott iratainak története. Bp. 1967. 14. (A Magy. Tud. Akad. Könyvtárának Közleményei 54.) 121 Döblingi hagyaték i. m. III. 572 -577. 125 "Dj e Facta sprechen für mich und geben einen lebenden Beweis, dass ich mich in dieser Hinsicht gut, und ohne Selbsttäuschung beurteile! Beinahe Alles, was ich angefangen habe, steht und lebt noch!. . . weil alle Umstände tief durchdacht, alle möglichen Hindernisse erwogen, berechnet. .. entweder beseitigt oder besiegt wurden. . . " Döblingi hagyaték i. m. I. 524. Ez is ellene mond Angyal Dávid nézetének : „Személyét illető aggályok nem egy kiállóit betegség sebhelyei, hanem inkább egv még létező kór biztos tünetei." Angyal D. Bp. Szle. 1886. 47. 337. Történeti tanulmányok. Bp. MTA. 1937. 46.
