Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bánó Marianna: A settlement hazai megtestesítője: Egyetemi Szociálpolitikai Intézet - Újpest
adományozott telken, az Erkel u. 26. szám alatt, Korb Flóris műegyetemi tanár, műépítész tervei alapján, igazgatója dr. Erődy Hamich Béla, a közgazdaságtudományi kar nyilvános rendes tanára, helyettese, dr. Hilscher Rezső egyetemi magántanár volt. A Főiskolai Szociális Telep zavartalan munkáját csak a háború után kezdhette meg. A Közgazdaságtudományi Kar létesítésekor, 1920-ban a Főiskolai Szociális Telep igazgató tanácsa az Intézetet és az abban szervezett szociálpolitikai munkát felajánlotta az egyetemnek, és ennek munkájában önálló alapítványként, mint közgazdaságtani és szociálpolitikai tanszékek intézete vett részt. Ettől fogva mint Egyetemi Szociálpolitikai Intézet végezte szociális nevelő és kutató munkáját. 8 Az Intézet fő feladatának tekintette: 1. A szociálpolitikai, szociálhigiéniai, nevelésügyi és munkásvédelmi intézmények egyesítését, és olyan egységes vezetési módszerek biztosítását, amelyek segítségével a munkásosztály, valamint az arra rászoruló egyéb osztályok számára a közvetlen és maximális segítséget képes megadni. 2. A különböző munkák kapcsán nyert adatok, tények gyűjtését, rendezését és értékesítését a további célkitűzések és feladatok során, valamint az elért eredmények ismertetését tudományos és népszerű hiadványokban. 3. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatok, tények birtokában lefektetni a társadalom nevelésének általános alapelveit, továbbá azokat az egységes és egyetemes szempontokat, amelyeknek a társadalmi munkások képzésében a jövőben érvényesülni kell. Dr. Villax Ernő, az Intézet kiváló, végig itt működő röntgen főorvosának hagyatékából: „A szociális Telep munkatársainak nagy része már a világháború után látta, hogy Magyarország újjáépítése csak a szocializmus útján történhet meg. A habozókkal és hitetlenkedőkkel szemben felismerték a helyes utat. A munkásság részéről az Intézetben szervezett szociális mozgalom hamar baráti megértésre talált. Az Intézetet naponta százak és százak látogatták és keresték fel helyzetük javítása, egészségi állapotuk, kulturális haladásuk érdekében... "° Az Intézet munkáját három osztály látta el: a népegészségügyi, népművelési és népvédelmi osztály. A népegészségügyi osztályt — melynek vezetője dr. Somogyi Zsigmond volt — a szociális egészségügyi vonatkozások vizsgálatára szervezték. Feladata volt a népbetegségek elleni intézményes küzdelem a gyógyító orvosi és szociálhigiénés munka által, valamint az eközben talált eredmények és megfigyelések feldolgozása és értékesítése a küzdelem megszervezésének további előmozdítása érdekében. Az osztály létesülésében a settlement-gondolai ereje nyilatkozott meg. A mozgalom egyik célja ugyanis az volt, hogy a szegényebb néposztály lakta vidékeket olyan intézményekkel lássa el, amelyek a hatóságok különböző irányú hiányzó tevékenységét pótolják vagy a meglevőket kiegészítik. A népbetegségekkel való rendszeres foglalkozás az Intézet keletkezése idején hazánkban még majdnem ismeretlen fogalom volt. Tüdőbeteggondozó csak Budapesten és Kolozsvárt működött. Utóbbi helyen is a settlement gondolat szervezte meg. A venereás beteggondozás eszméjét az Intézettel egyidőben Németországban vetették fel elsőként. A settlement jellegnek így az osztály funkciója teljesen megfelelt^ mivel biztosította ezen a szűz, elhanyagolt területen a szociális egészségügyi munka kibontakozását és megvalósulását. 10 8 Hilscher Rezső: Népművelési munkánk és annak eredményei. Szociálpolitikai Évkönyv, 25. 9 Dr. Villax Ernő hagyatékából (kézirat). 0 Somogyi Zsigmond: A magyar settlement a népegészségügy szolgálatában. Szociálpolitikai Évkönyv, 70.
