Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Nikodémusz István: Járványos betegségek a központi hatalmak hadseregeiben az első világháború alatt

Nikodemusz I..' Járványos betegségek a központi hatalmuk hadseregeiben 21 3 Sebesültek szállítása a szerb hadszíntéren A német hadseregben a kiütéses tífuszesetek száma évről évre növekedett: 780, majd 4510, később 9600 s végül kb. 14 000. A német hadifogolytáborokban 44 000 megbetegedéstjegyeztek fel 4201 halálesettel. A betegség kórokozóját és vektorát már ismerték. Az osztrák hadseregben a tetvetlenítést már 1914 végén elkezdték, a német hadseregben csak később. Szerbiában azért volt sok áldozat, mert a tetűirtást csak 1915-ben kezdték el. A Monarchia hadseregében naponta akár 100 000 embert lehetett fertőtleníteni-fürdetni, a harmadik évtől csak néhány typhus exantematicust jegyeztek fel. A himlő háborúk idején szintén halmozódik (amerikai szabadságharc, porosz—francia háború). A porosz hadseregben 4845 megbetegedést jegyeztek fel 278 halálesettel, a franciák többet. A századfordulóra Németországban már csak a mozgósítottak 8%-a nem volt védoltva. Négy háborús év alatt 434 himlő betegségről van adat, közülük 20 halt meg. A Monarchiában a védőoltás 1914-ben még nem volt kötelező, az osztrákok és magyarok közül többet oltottak, mint a szláv és román nemzetiségek tagjai közül. Galíciában a háború alatt több himlőjárvány zajlott le, az osztrák—magyar hadseregben 1916 végéig 2487 himlőst jelentettek 229 halálesettel, zömmel Galícia területén. A későbbi évekből nincs adat.

13,14 Régóta ismert háborús járvány a hastífusz (Typhus abdominalis). 1870—71-ben a német 13 Keller F., Kirn A.: Münch, med. Wschr. 1979, 121, 1671 1674. 11 Dewitt St.: ASNNews 1979,44, 639—643.