Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Nikodémusz István: Járványos betegségek a központi hatalmak hadseregeiben az első világháború alatt

JÁRVÁNYOS BETEGSÉGEK A KÖZPONTI HATALMAK HADSEREGEIBEN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT NIKODÉMUSZ ISTVÁN A járványok egyidősek az emberiséggel, a legrégibb írásokban van róluk feljegyzés. A „hetedik egyiptomi csapás" egy lépfene epizootia volt. Nagy Sándor makedón uralkodó seregét Indiában a malária tizedelte meg, s maga az uralkodó is ennek esett áldozatul 323-ban. Hannibal 80 000 főnyi serege fertőző betegségek hatására hónapok alatt 24 000-re csökkent.

1

'

2 A középkor leghírhedtebb járványait a pestis okozta, ez gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre. A keresztes háborúkkal jött be Európába. 1350-ben a „Bocaccio pestis" 25 millió halálos áldozatot követelt. A felfedezések korában a hosszú tengeri utak jártak nagy halálozással. A matrózokat a skorbut, a kiütéses tífusz, bélfertőzések tizedelték sokkal inkább, mint az ütközetek, pedig a sebesültek halálozása az utófertőzések miatt magas volt. Drake admirális a Karib-tengeren 2300 emberéből 600-at vesztett betegségek miatt s csak 250-et csatában. 1780—1783-ban a brit hadiflotta 21 600-as létszámából 3200-at vesztett betegségek s csak 1150-et harci cselekmények miatt.

3 Európában a török háborúk kedveztek a járványoknak. A nándorfehérvári diadal után Hunyadi János halt meg cholerában vagy dysentériában. Az első botulizmusról a XÍI. századból vannak adatok.

4 A harmincéves háború végén Németországban alig pár ezren maradtak bélfertőzések vagy typhus exantematicus miatt életben. Napóleon hadserege, a „Grande Armée" 1812-ben Oroszországban 360 000-es létszámából csak 60 000-et vesztett harcban, ennek többszörösét járványos betegségek miatt. A visszavonuló hadsereg Poroszországban elterjesztette a kiütéses tífuszt. Az egyiptomi hadjárat után a francia hadseregben elterjedt a trachoma, e betegség később ráterjedt a porosz seregre is.

0

'

<! A XIX. században a járványok még mindig több kárt okoztak, mint a fegyverek. Az orosz—török háborúban 1 : 2,7, a japán—kínai háborúban 1 : 3,3 s a porosz—francia háborúban 1 : 0,5 volt az elesettek és betegségben meghaltak aránya. 1866-ban a porosz hadsereg 4529 embert vesztett cholera következtében, s csak 3741-en estek el Königgrätz1 Knorr M., Schadewaldt H.: Zbl. Bukt. Hyg. 1. Orig. B 1968. 168, 1—17. - Schaal K. P., Münft G., Pulverer G.: Forum Mikrobioi. 1970, 2, 7—11. :! Schreiber H.: München, med. Wschr. 1980, 122, 1467—1470. 1 Nikodemusz I.: Vasutasegészségügy (s. a.) 5 Grosz E.: Orv. Hetilap 1910, 54, 64—66. 6

Norris J.: Bull. Hist. Med. 1977, 51, 1—24.