Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Solymár Imre: A völgységi svábság értékorientációi, történeti életmódja és ennek néhány orvosi—egészségügyi vetülete

A VÖLGYSÉGI SVÁBSÁG ÉRTÉKORIENTÁCIÓT, TÖRTÉNETI ÉLETMÓDJA ÉS ENNEK NÉHÁNY ORVOSI-EGÉSZSÉGÜGYI VETÜLETE JT\ történeti életmód-modellek, a mögöttük álló értékrend és az állandósult, mentalitásbeli különbségek a történeti források összegyűjtése és kiértékelése alapján is feltárhatók.

1 A Tolna megyei Völgység utóbbi három évszázadának története, gazdaságtörténete, de még a jelenkori köz- és magánélet egyes jelenségei sem érthetők meg a történetileg kialakult és továbbhagyományozódó völgységi sváb'"

2 értékrend és mentalitás megismerése nélkül. Miközben a pozitív és negatív vonások számbavétele e nemzetiségünk önismeretét szolgálhatja, egyúttal az ún. emberi tényező és a gazdaság bonyolult kapcsolatrendszeréről az általánosabb igényű összefüggések megfogalmazását is lehetővé teszi. A marxista politológia

3

, a társadalomlélektani jelenségek filozófiai

4

, a nemzeti sztereotípiák kutatásának történeti és szociológiai megközelítései

0

, a magatartásminták, értékítéletek és a normatív személyiségminták'

1 tanulmányozásának újabb megállapításai kellő elméleti alapot biztosítanak e hosszú ideje mellőzött téma tárgyilagos újraértékeléséhez.' Mint ismeretes, a magyarországi németek többsége a török után került a pusztán maradt, gyér népességű területekre.

8 Ezek egyike a Völgység, ahová először 1712-ben érkez1 Tolna megye mentalitás-kutatásának irodalma nem túlzottangazdag. Az egyik legjobb munka : Dömötör S., 1937. A szomszédos Baranyában — több irodalmi előzmény után — Andrásfalvy Bertalan foglalkozott a témával. Vizsgálódásait eredetileg a bonyhádi járásban kezdte. Vö.; Andrásfalvy B., 1974. 142. Teljesen új megközelítésből nyúlt a témához Pisztora F., 1983. - A szó eredeti értelmében csak az első telepesek voltak „svábok". Tolna megyében: Tevelen, Kovácsiban, Kisdorogon, Zombán és részben Aparon és Hanton is. A kisebbség neve vált a hazai németség általánosan használt nevévé. — Hutterer M., 1973. 108—110. Szűkebb pátriáról szólva tudományosan is elfogadott ez, a hagyományos meunevezés. Bellér B., 1975. 8—9. :l Wiatr, J. J., 1980. 232—233. és 239—240. 1 „A társadalomlélektani jelenségek a társadalom egészérev agy különbőzé) társadalmi csoportokra jellemző emóciókat, hangulatokat, szokásokat foglalják magukba, azt a módot, ahogyan az emberek e csoportjai átélik saját viszonyaikat." — Kiss A., 1980. 10. 5 Szűcs Jenő megfogalmazása szerint : „A nemzeti alkat, pszichéjellem motívuma minden nemzeti öntudat fontos alkateleme... bizonyos értelemben maga a csoport teremti a kollektiv pszichikai sajátosságokat az íratlan viselkedési és erkölcsi normák révén." — Szűcs J., 1970. 117. További irodalom: Heller Á., 1966. 155.; Allport, G. W. 1977. 286.; Wiatr J. J. 1980. 236—237. stb. 6 Irodalma: Allport, G. W. 1977. 244.; Losonczi Á. 1977. 307. és 525.; Wiatr, J. J. 1980. 225.

v 229., 234., 236—237.; Szűcs J. 1970. 117. 7 A téma felvetése régi formájában természetesen elavult lenne. A dinamikus gazdaságföldrajz tudománytörténeti előzményei közé sorolja be a különböző etnikumok gazdasági magatartása, gazdasági pszichológiájának kutatását. — Zoltán Z. 1984. 50. * Rcuebbi irodalmából: Weidlein J. 1937.; Schmidt J. 1939. stb., újabb értékelések: Arató E. 1975.; Bartha J. 1982.; Szilágyi M. 1983. stb. SÜLYMAR IMRE