Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Solymár Imre: A völgységi svábság értékorientációi, történeti életmódja és ennek néhány orvosi—egészségügyi vetülete

tek svábok.

9 A következő harminc évben helységenként azonos vallású

10

, nagyjából azonos vidékről származó

11

, más-más tájszólásban beszélő, erősen elkülönült falvak sora népesítette be a vidéket.

12 A kapott kedvezmények ellenére — megkapaszkodásuk nehéz volt.

13 Három generáció erőfeszítése nyomán — ahogy a német rigmus mondja — előbb a halál, majd az ínség, s csak ezek után jöhetett a könnyebb élet!

14 Utazók, akik számos vidéken áthaladtak, hivatalbeli emberek, akiknek több megye állapotáról volt áttekintésük, haszonra törekvő élelmes kereskedők érzékelték először a sváb vidékek előrehaladottságát, s szinte egyidőben — országosan és regionálisan is írtak róla. Annál is inkább, mivel a kor gazdasági kérdése — vulgárisan szólva — a szorgalom, az iparkodás.'

0 Időközben a tudományfejlődés is felgyorsult. A helytörténethelyleírásban, a szociográfiai jellegű törekvésekben és az ún. orvosi helyleírásban

15 — statisztikai számok mellett — a dolgozó tömegek, a köznép közvetlenebb megismerésére kezdtek törekedni. * A magyarországi németekről az 1800-as évek elejétől meglehetősen kialakult véleményeket olvashatunk. Lássunk néhány idézetet! Kisszántói Pethe Ferenc pl. a burgonya - e megvetett étel — fogyasztására ösztönözné a lakosságot. Rövid, de jellemző megjegyzést tesz: „... a hazabeli sváb, ez a szorgalmatos nemzet, igen emberül tengődik mellette. . . "

J ' A Bonyhádon át Kárász és Szálainak felé átutazó Kitaibel Pál botanikus 1808-ban e szorgalom látható eredményére hívja fel a figyelmet: „... A németek szorgalmát házukon, marháikon és szántóikon egyaránt észre lehet venni."

18 Magda Pál már általánosít: „. . . A hol szűkebben osztogatja javait a természet, ott közönségesen szorgal•' Szilágyi M. 1983. 44—49., 159—160. 1712-es útibeszámoló és Dőry telepítési pátense fotómásolatban: 64—65. között. 10 A vallási viszonyokra nézve néhány jellemző adat 1828-ból : Apar 803 fő, ebből katolikus 792 ; Cikó 1430 fő, ebből katolikus 1392; Kisdorog 1055 fő, ebből katolikus 1051; Kakasd 999 fő, ebből katolikus 991 fő; Lengyel 559 fő, mind katolikus; Nagymányok 1000 fő, ebből katolikus 996; Mucsi 1619 fő, ebből katolikus 1607; Tevel 2404 fő, ebből katolikus 2285; Bonyhádvarasd 750 fő, ebből katolikus 739; Nagyvejke 589 fő, ebből katolikus 581; Závod 957 fő, ebből katolikus 941; Zomba 2312 fő, ebből katolikus 2251 stb. A teljesen evangélikus, németajkú falvak: Bátaapáti 1277 főből 1227; lzmény 1103 lakosból 1089; Majos 1388 lakosból 1340; Kismányok 507 lakosból 491; Mucsfa 839 lakosa mind evangélikus stb. Mórágy 1466 lakosából 1446 református német. — Valamennyi adat forrása: Nagy L. 1828. 11 A tolnamegyei németek eredetéről történeti és nyelvészeti megközelítésből: Weidlein J. 1937. 54—64. ]- A telepítés kezdetéről: Szilágyi M. 1983., a telepítés folyamatáról Weidlein J. 1937. 16—44. Mercy sajátos telepítési akciójáról egy sajátos adalék: „...a Bánát megnépesitése végett a németországi tartományokból lejövő népséget Tolnán megállította, őket mustra alá vette s az evangélikusokat a maga részére visszatartotta s azokkal uradalmát megnépesítette. " — Sántha K. 1910. 5. 13 Vö.: Haas M. 1852. 362.; Kun L. 1979. 339.; Solymár I— Solymárné E. K. 1981. stb. 11 Kiss J. 1971. 31., és Rúzsás L. 1972. 71. 15 Innen a „mezei szorgalom—földipar" szófejlődés a szorgalom és iparkodásból! 1(i Kezdetben az „orvosi földleírás" és az „orvosi hely leírás" is önálló diszciplína. „Orvosi helyleírás, egyes helyek, városok, faluk leírása, hozzáadásával azon különbféle körülményeknek, mellvek a betegség származására, változására és gyógyítására befolyással vannak.'" ítiy: VIII. 1833. 442. 17 Pethe F. 1805. I. 508. ,8

Gombocz E.—Horváth A. 1939. 26.