Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Zsemlye János: Az 183l-es kolerajárvány Abonyban

„Ha valaki bádgyadozónak mutatkozik azonnal tartozik magát az orvosnak megmutatni. Hogy minden eset azonnal megtudassék, arravaló felvigyázók a reájuk bízott kerületöket napjába kétszer végigjárják, minden háznép tagját az ajtó elé kihívni kötelesek és ha egy, vagy más a nemzetségből hátra talál maradni, azt a felvigyázó köteles az Orvosnak felfedezni". A lakosság hangulatára jellemző, hogy a rendelet kihirdetésének napján többen jelentkeztek az orvosnál, de „betegnek nem találtattak". Ha meggondoljuk, hogy a nép menynyire idegenkedett az orvostól, és ennek ellenére többen megvizsgáltatták magukat, képet alkothatunk a pánikká fokozódott rémületről. „. . . A vidékről jövő utasok az őrizővonalon álló strázsák által letartandók, hozzájok nyúlni, de sőt közelmenni sem szabad; tartoznak a szabad ég alatt az orvos általi megvizsgálásig kinn maradni. Ha épenséggel tovább akarnak utazni, a városon kívül kísértetnek, a távozó út mentén álló strázsákig. Ha a városba szándékoznak, egyik mutatott helyen három napig orvosi vizsgálat (Comcumata) alatt maradnak. Minden idegen személyeket, amennyiben magokat az érdeklődő Tisztségektől vagy dögmentő Intézetektől nyert Útlevelekkel ki nem menthetik, hogy ők egészségesek, akár a szabad mezőn, akár a helységen belő! találtatnak azonnal megállítani, a határon túlra utasítani, vagy a legközelebbi dögmentő Intézetbe kell vinni. Kiváltképpen ezen tzélból a kerengő embereket, a házonként járó zsidókat, tzigányokat, koldusokat meg kell vigyázni s feltartóztatni." A továbbiakban az „Utasítás" azon részeiből idézek, amely az egészségvédelemmel, életmóddal foglalkozik. „A tápláló és könnyen emészthető eledelek az egésségnek leghasznosabbak. Ugyanezért minden betegségek ellen védelmeznek. A fű szerszámoknak is mértékletes használat ja ( úgy mint bors, gyömbér, köménmag, ánis, fokhagyma, hagyma, törökbors, jóillatú fűszerek sat.) amelyek az emésztést előmozdíttyák, aj ál tátik. Ellenben minden kemény és kövér ételek, megposhadt hús, besózott halak, dagasztatlan kenyerek, éretlen savanyú gyümöltsek, főképpen vatsorakor elkelletik távoztatni. "Továbbá : „Az álom az erőnek kipótlására és megtartására elkerülhetetlenül szükséges, és semmi se készíti el az embert valamely betegségnek az elfogadására mint az álmatlanul töltött éjszakák. Mennyen tehát minden ember jókor alunni és ójja magát az éjjeli kerengésektől, enyelgésektől és tiltott veszedelmes társalkodásoktól, melyek a testet erőtlenítik és beteges állapotba helyezik." Végül ebből a témakörből még egy szemelvény: „A borral palinkéival s más erős italokkal való mértékletes élés azoknak különösen javasoltatik, akik úgy is hozzá vannak szokva. Azonban az ilyen ragadós betegségekben semmi sincs veszedelmesebb a részegségnél, és bőven lehetett észre venni, hogy azon emberek akik a szerfölött való italnak adták fejőket, a részegség ideje alatt az epemirigyet elkapták és kevés órák alatt a Halálnak fiai lettek." Külön szól a rendelkezés az orvosok, betegápolók, lelkipásztorok, sírásók egészségvédelméről, mint olyanokéról, akik a betegségnek különösen ki vannak téve. „... Szolgálattyokra éh gyomorral és minek előtte valami szeszessel vettek volna magokhoz soha ne induljanak. Kiki mennyire csak teheti őrizkeggyék a beteget környező levegőt magába szívni, minekelőtte a szobába bemégyen előbb mossa meg eczettel kezeit vegyen magához egy palaczkocska Chlór Mészt vagy eczetet áztassa meg azzal orra tájékát, száját pedig öblítse ki eczettel, otkolonnal. A beteg látogatása után füstöltessenek meg ruhái és más öltözékkel váltassanak fel. Némelykor valami fűszerszámot, eggy darabka Kalmust, gyömbért, vagy viola gyökeret, fenyőmagot, fejér borsát, narants haját, kömént sat. szájokban rágjanak. Künn a szabadban s a hol megengedhető lészen a férjfiak dohányozhatnak".