Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)

KISEBB KÖZMÉNYEK — ELŐADÁSJOK - Balogh Ferenc: A magyar urológia fejlődése a két világháború között

fűződik az urographia kidolgozása. Lichtenberg számos tanítványa dolgozott és dolgozik Németországban: Merényi István (később Babics-tanítvány), Éhn Rudolf (1. Illyés is). Szabados András. Mező Béla az István kórház sebészeti osztályának főorvosa volt, aki a Mező-Boari hólyagplasztikával írta be nevét az urológia történetébe, valamint a hipermangán-bórsavas műtéti kézmosással és hólyagöblítéssel. Három és fél évig mellette dolgozott Zádor László. Mező Bélát nem nagyon kedvelték az urológia akkori vezetői; talán mert szakmára nem urológus, hanem sebész volt. Történelmi beszámolóm hiányos volna, ha nem emlékeznék meg még néhány urológusról (Egyed Dávid, Schmidt Albin, Unterberg Hugó, Faragó György és a többiek), akik ugyan nem voltak a szakma kimagasló kiválóságai, de cikkeikkel egy-egy téglát adtak az urológia felépítéséhez, és így ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar urológia már abban az időben országhatárainkon túl is elismertté vált. Elnézést kérek azoktól, akiket — akaratomon kívül — kihagytam, de a névtelen katonák emlékét is mindig megőrizzük. A magyar urológiának a két világháború közötti időszakát neves elődeink munkásságának felvázolásával mutattam be. Remélem, hogy az életpályákat ecsetelő mondataimban kellő hangsúlyt kaptak a szakmánk fejlődésére utaló szavak. Hallhattuk, hogy évtizedekkel ezelőtti munkákban már pl. descendáló pyelonephritisről, gyermekkori pyuriákról, hyperkinesisről, pneumoradiographiáról,transurethralis reszekcióról, decapsulatióról és szervmegtartó műtétekről írtak. A felsorolás azt bizonyítja, hogy sok új módszert és ismeretet köszönhetünk évszázadunk első felének. A befejezéshez érve, hangsúlyozom, hogy nehéz feladat egy súlyos, eseménydús, viharos korszak urológiai történetének megírása. ígéretemhez híven igyekeztem tárgyilagos maradni. Ha ez nem mindig sikerült, annak emberi gyarlóságom az oka. Elnézésüket kérem azért is, ha valamilyen fontos dolog elkerülte volna figyelmemet.* IRODALOM 1. Adler-Rácz, A.: Z. Urol 1928, 22, 541. 2. Adler-Rácz, A.: Z. Urol. 1930, 24, 273. 3. Adler-Rácz, A.: Z. Urol. 1931, 25, 103. 4. Adler-Rácz, A.: Z. Urol, 1931, 25, 115. 5. Adler-Rácz, A.: Z. Urol. 1932, 26, 122. 6. Adler-Rácz, A.: Z. Urol. 1933, 27. 523. 7. Adler-Rácz, A.: Ein kurzer Einblick in die Urologische Klinik der Kön. Ung. Péter Pázmány Universität in Budapest. Bp. 1926. 20. p. 8. Babies, A.: Acta Urol. 1947, /, 109. 9. Babies A.: Urológia. Egyetemi Tankönyv Bp. 1952. 286. p. 10. Babies A.: Illyés Géza. MTA Biol. Orv. Tud. Kőzi. 1951, 2, 209. 11. Babies A.: szóbeli közlés. *E helyen szeretném megköszönni Babies Antal professzornak, Zádor László és Palócz István főorvosoknak, hogy e korral kapcsolatos ismereteiket átadták, továbbá Antall Józsefnek az Orvostörténelmi Társaság főtitkárának, Trencséni Tibor professzornak értékes tanácsait. Berényi Mihálynak, Pánovics Józsefnek és más munkatársaimnak az előadás összeállításában nyújtott segítségükért mondok köszönetet.